Kisfaludy Sándor személy

Szabó Magda: A macskák szerdája
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Eötvös Károly: Megakad a vármegye
Winkler Gábor: Szerelem, halál, téboly a színpadon
!

Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja.

Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből.

Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludy_S%C3%A1ndor


Idézetek

Boglárka_Madar>!

Professzor úr Szilágyi, én unom azt, ami a Kollégiumban történik. Hány jeles tehetséget gyilkoltak ki már, megszámolták egyszer? Torkig vagyok a módszereikkel. Leszögezem, Csokonaihoz nem nyúlhat senki. Öt év múlva ő lesz a református Kisfaludy Sándor, és szívből remélem, ő lesz akkorra Kazinczy is, és végre nem szörnyszülött szavakkal gazdagodik a nyelv, hanem a mi tájszavainkkal, mert a fiú bűvöletesen tud magyarul. A fegyelmit befejeztük. Még egyszer mondom: ne bosszantsák örökké.

284. oldal - A macskák szerdája

Bla IP>!

Kisfaludy Sándor írásban is, élőszóval is előadta javaslatát. Írása megvan a vármegye levéltárában, ki is nyomtatták már, olvashatja akárki. De mély hazafiúi érzéstől rezgő nagy beszéde örökre elhangzott. És örökre elhangzott Deák Antalé és Deák Ferencé és Csányi Lászlóé és a többi hazafié.
De nem a sivatagban hangzottak el.
Minő beszédek voltak ezek! Háromszáz esztendőnek nemzeti fájdalma jajdult föl e beszédekből. Hogy tiporták, hogy irtották háromszáz esztendő óta a magyart!
„Meg kell védelmeznünk – úgymond Csányi – ősi alkotmányunkat. Meg kell védelmeznünk ősi szabadságainkat. Vérrel szereztük valamennyit, nem ingyen, nem istennek jóvoltából kaptuk. De legfőképpen meg kell védelmeznünk és lábra kell állítanunk édes anyai nyelvünket, s nem szabad elszenvednünk, hogy ezt a mi országunkban bármely idegen nyelv a maga háta mögé állítsa. Mert ha őseink szózatát elfelejtjük, s ekképpen magyarságunkból kivetkőzünk: akkor nekem nem kell többé se alkotmány, se szabadság, de még az élet se kell!”
Így beszélték Zala rendjei, s forró hazafi szívekre talált minden igaz szó.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc · Kisfaludy Sándor
alaurent P>!

Huszonhárom éves volt Kisfaludy, mikor 1795-ben szívének nem egyetlen, de örök szerelmét, Szegedy Rózát a badacsonyi szüreten megismerte.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: 1795 · Kisfaludy Sándor
Frank_Waters I>!

A romantikus nemzedék nagyjai, Vörösmarty, Széchenyi, Kölcsey, Kisfaludy Sándor sokkal inkább antiszemiták voltak: mindannyiuk írt a zsidókérdésről, melyben a magyar élet egyik legnagyobb veszedelmét látták. De minden fajvédő-misztika távol állt tőlök – nem tartották a zsidóságot ellenséges vagy inferioris fajtának, csak gazdasági szempontból tartották veszedelmesnek. Ők ugyanis a zsidót csak egy formában ismerték: mint árendást, kocsmabérlő zsidót, aki a falusi népnek könnyű hitelt nyújt, s azután követeléseit az uraság segítségével irgalmatlanul behajtja, és így a parasztság sorsának egyik legfőbb csapása. Ők még nem látták a zsidóság kulturális emelkedését – a következő nemzedék látta, és a gyakorlatban örömmel és megértéssel fogadta. Mikor a zsidó-emanciáció hírére a német polgárság, ősi germán ösztönöket követkve, kikergette a zsidókat a városokból, éppen az entellektüelek, akik regényeikben olyan sátáni képet rajzoltak a zsidókról, minden erejük megfeszítésével azon fáradoztak, hogy a kikergetett zsidókat békében visszavezessék.

326. oldal

2 hozzászólás
Nemo00>!

Legjobban a körtefáit szerette, ezeket többször nézegette végig naponkint; diófái is voltak, mint Kisfaludy Sándornak Badacsonyban. Kiválasztott kedvence mégis a gránátalma a piros virágaival, ezt órákig elnézte s irigyelte a méhet, mely a virágkehelyben kedvére hempereghet.

Ali kezei hosszúk

Kapcsolódó szócikkek: Badacsony · Kisfaludy Sándor · körtefa
Lexen >!

Kevéssé ismert, hogy Bánk bán címmel 1848-ban Petőfi Sándor is írt szélesebb körben nemigen ismert verset (Melinda neve abban sem szerepel), valamint, hogy Katona József mellett Kisfaludy Sándor – Bánk bán, 1815–1819, kéziratos, előadatlan – színmű formájában. Érdekességként említjük, hogy Bánk felesége Kisfaludynál Adelaideként szerepel, sőt, Katona „ős”-Bánkjában is ez a neve.

162. oldaldlal

Kapcsolódó szócikkek: Katona József · Kisfaludy Sándor · Petőfi Sándor