királyság fogalom

Andrew Goliszek: A fekete hold folyói
Szerb Antal: VII. Olivér
William Shakespeare: A vihar
Terry Pratchett: Vészbanyák
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Platón: Törvények
Terry Pratchett: Agyaglábak
Voltaire: Henriás
Yuval Noah Harari: Sapiens

Idézetek

Sli P>!

PROSPERO
    (…) egy könyvtár épp elég királyság

17. oldal, Első felvonás - 2. szín (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: királyság · könyvtár · Prospero
1 hozzászólás
Inimma>!

A királynak nem az a feladata, hogy ő is ember legyen. Igen, legyen ő is ember, de úgy, hogy ezt a kortársak meghatott csodálkozással vegyék tudomásul. Mert az emberiség sivár esztendejében a király a vörös betűs ünnep. A munkaszünet és a szemek áhítatos égre emelése. Voltak nagy királyok, akik tetteikkel váltak emlékezetessé, akik ellenséges országokat aláztak meg, és akik jóságosan gondoskodtak a tyúkokról, amelyek a parasztok fazekában főttek. De nem ez a fontos, és nem ez az igazi. A királyságot nem a tettek és nem a jószándékok adják meg. A király nagy emberi hivatását azzal teljesíti, hogy van. Más minden embert a tettei és az alkotásai dicsérnek, a királynak csak az a feladata, hogy a világon legyen. Mint a hegyeknek. Fiatal barátom, a síkságot meg lehet művelni, a folyók hátán hajók járhatnak, a hegyeknek csak az a dolguk, hogy magasan álljanak és hallgatagon, síkságok és folyók, emberek és országok fölött. Csak álljanak és létezésükkel figyelmeztessék az embereket az örök értékekre. Ha nem volnának hegyek, és nem volnának királyok, fiatal barátom, az emberek azt hinnék, hogy minden lapos és praktikus ezen a világon. A király azért van, hogy figyelmeztesse a nemzetet az embersors ormaira és tiszta magaslati levegőjére, ő a megtestesült legenda, a nagy megnyugtatás és biztosíték. Az, hogy van, nagyobb jótét a nemzetre, mint ötven kaszárnya, és nagyobb erőforrás, mint ötven hadihajó. És hogy sorsa magaslatára emelje nemzetét, nem is kell mást tennie, mint árasztani magából azt a furcsa, kegyelemszerű ajándékot, amit úgy hívnak, hogy királyiság. Volt egyszer a középkorban egy magyar király, aki pálcával a kezében ment át az ellenséges táborba, és kézen fogva vezette onnan fogságba lázadó öccsét, pusztán királyiságának erejénél fogva…

157-159. oldal (1982)

Kapcsolódó szócikkek: királyság
3 hozzászólás
krlany IP>!

– Szerintem nem sok királyság csinál ilyesmit – szögezte le. – Láttad a teátrumot. A királyok meg hasonlók egész idő alatt gyilkolásszák egymást. A királyságaik meg csak próbálják kihozni a legjobbat belőle. Hogy lehet az, hogy ez meg hirtelen zokon vette?
– Már rég óta itt van – mutatta ki Néne.
– A mindenhol is – vágta rá Ángyi, s hozzátette, az egész életük tanulmányaiknak szentelő stílusában –, a mindenhol ott van, ahol van, azóta, hogy először odatették. Ezt nevezik geográfiának.
– Az csak a föld – nyilvánított véleményt Néne. – Az nem ugyanaz, mint a királyság. A királyság mindenféléből tevődik össze. Elképzelésekből. Hűségből. Emlékekből. Ez valahogy együttlétezik. És aztán mindezek a dolgok valamiféle életet hoznak létre. Nem fizikai értelemben életet, inkább eleven eszmét. Abból áll, ami él, és amit azok gondolnak. Meg amit az előző emberek gondoltak.

90. oldal

Sli P>!

ATHÉNI: De egy királyság, vagy egyáltalán valamely uralom, Zeuszra, tönkremehet-e, és ment-e tönkre valaha is más okból, mint saját magában rejlő okokból?

98. oldal, Harmadik könyv (Atlantisz, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: bukás · királyság
nagytimi85 >!

Sok királyság és birodalom valójában alig volt több nagy, védelmi pénzt szedő maffiánál.

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: állam · Birodalom · királyság · maffia · ország
latinta P>!

    A királyság intézménye olyannak tűnt, akár a pitypangok. Mindegy, hány virág fejét kaszálta le az ember, a gyökerek ott maradtak a föld alatt, és csak a tavasz eljövetelére vártak.

100. oldal (Delta Vision, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: királyság · pitypang
Sli P>!

Nagy Sándor a perzsákat, hürkánokat, indeket és minden népet az Óceánig, ameddig csak terjed a napkelet, földúlt és megfutamított, de ő maga hol megölve, hol elveszítve a barátját sötétségben hevert, egyszer bűnét, másszor magányát siratta; legyőzött annyi királyt és népet, de a haragnak és a szomorúságnak behódolt. Azt érte csak el, hogy mindent inkább tudott hatalmában, mint az érzéseit. Ó, mily súlyos tévedések tartják fogva azokat, akik hatalmukat a tengereken sóvárognak átvetni, és magukat a legboldogabbnak hiszik, ha seregükkel tartományokat foglalhatnak el, és a meglévőkhöz újakat csatolhatnak, nem tudván, mi az a hatalmas és az istenekével fölérő királyság: magunknak parancsolni a legfőbb hatalom.

554-555. oldal, I. kötet, Erkölcsi levelek - CXIII. levél (Szenzár, 2002)

Sli P>!

Nagy Név a’ Királyság; de nem ád észt ’s szívet,
Ritkán lát Thrónuson a’ főld remek mívet.

43. oldal, Ajánló versek (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: királyság
AgiJovi>!

Az, hogy a parlament beleszól a munkájába, még hagyján; de a királyság intézményét hihetetlen ostobaságnak tartotta, és semmi kedve nem volt eltűrni, hogy egy felékszerezett nőszemély parancsolgasson neki, csak azért, mert koronát visel a fején, és mert véletlenül a megfelelő családba született.

Kapcsolódó szócikkek: királyság