kínzás fogalom
Idézetek
Mire jó feleslegesen kínozni az embereket, mire jó csúfot űzni belőlük, és összevissza sebezni amúgy is gyenge lelküket, még ha bűnösek is. Megvetni, megbüntetni, segíteni – azt lehet, de kínozni helytelen az embert. Nem szabad kérges szívűnek lenni.
89. oldal (Móra, 2004)
A rézbika görög kínzó-és kivégzőeszköz. Az athéni Perillus találta fel Phalaris, a szicíliai Acragas zsarnoka számára. A bikába zárták az elítéltet, és alágyújtottak. A bikába épített csőrendszeren át kísérteties dallamként hatottak az elítélt üvöltései. Phalaris magán Perilluson próbálta ki a szerkezetet.
A St. JAMES KÖNYVTÁRBAN a klasszikus és a modern KÖNYVEK között múlt PÉNTEKEN megvívott CSATA TELJES ÉS HITELES BESZÁMOLÓJA, lábjegyzet, 100.o.
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Halálra éheztetés
A gasztronómiai jellegű tortúrákat az egyiptomiak is tökélyre vitték. Egy időben szokás volt az elítélt nyelvét le, száját pedig összeragasztani – az egyiptomiak meglepően hatékony ragasztóanyagokat tudták keverni –, majd jobbnál jobb ennivalókat pakolni elé. A csel várható következménye általában az lett, hogy a fogvatartott – nem törődve a következményekkel – szétfeszítette a száját, miközben ajkain és szájüregében komoly sebek keletkeztek, ami pokolian fájdalmassá tette a táplálkozást, a sérülések pedig elfertőződtek és a megkínzott személy pokoli kínok között vergődött.
…valamikor széles körben elterjedt […] kínzási
módszerek egyike, hogy a foglyokat állandóan
mesterséges fényviszonyok közt tartják. A növények
elhervadnak, az állatok meghalnak a szélsőséges és
állandó fényhatások közepette. Embereken alkalmazva
különösen aljas eszköz, hatásosabb, mint a fizikai
erőszak: a bioritmus és az alvás rendje olyannyira
felborul, hogy a test a teljes kimerültségtől szinte
megbénul, és az agy már néhány nap elteltével
elégtelenül működik. Éppen ilyen kegyetlen és hatásos a
folyamatos zörejekkel végrehajtott kínzás; az állandó
zajoktól az ember képtelen szabadulni.
Natascha Kampusch: 3096 nap 88% A bántalmazás és megalázás nyolc hihetetlen éve…
Ugyanez a Gábori György a dachaui koncentrációs tábort is megjárta, érdemes idézni, hogyan hasonlítja össze Recskkel:
„Azon az embertelenségen, amit a második világháború előtt és alatt a német SS-alakulatok emberek millióin elkövettek nincs mit menteni. Mégis, az én tapasztalatom szerint, ha az SS-ek munkára fogtak bennünket, közben nem kínoztak. Nem hiszem, hogy ezt emberségből cselekedték volna, inkább ökonómiai elvek miatt: termelő elemek voltunk s tudták, miképp hasznosíthatnak minket a legjobban. Itt, a recski táborban semmiféle hasonló meggondolás nem érvényesült; csupán a gonoszság, elvetemültség, szadizmus és a bosszú. Itt a ránk kiszabott munka nem a termelést szolgálta, hanem a kínzást.”
31. oldal, Munkatábor vagy haláltábor? (Püski, 1989)
Nyeste Zoltán: Recsk Emberek az embertelenségben
[…] A kínzás szempontjai akkor válnak a legitimitás alapjává, ha a hálózat tagjai egyrészt nem tekintenek egymásra emberként, és ezzel összefüggésben érzéketlenné válnak a másik szenvedése iránt. Másrészt mindennél fontosabb célként tekintik azt, hogy a másiknak minél nagyobb szenvedést okozzanak. Ebben az esetben a minél nagyobb fájdalom okozásának képessége olyan szimbolikus tőkévé válik, ami uralmi hierarchiát jelöl ki.
114. oldal (ELTE Eötvös, 2018)