kereszténység fogalom

Ken Follett: A katedrális
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Michael Baigent – Richard Leigh: Az inkvizíció
Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Arthur Koestler: Sötétség délben
Ken Follett: Az idők végezetéig
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Robert Merle: A bálvány
Robert Merle: Állati elmék
Aldous Huxley: Szép új világ
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát
Alfred Amenda: Eroica
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
Hamvas Béla: Scientia sacra
A. S. Neill: Summerhill
Yann Martel: Pi élete
Leslie L. Lawrence: Tulpa
Anatole France: Angyalok lázadása
Pearl S. Buck: Az utolsó kínai császárné
Lee Strobel: A Jézus-dosszié
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
Chinua Achebe: Széthulló világ
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?
John D. Barrow: A semmi könyve
Philip K. Dick: Transz
Hamvas Béla: A száz könyv
Jean-Claude Carrière – Jean Delumeau – Umberto Eco – Stephen Jay Gould: Beszélgetések az idők végezetéről
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz
Antonia Fraser: Amazonkirálynők
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Adrian Plass: Növekedésem kínjai
Joseph Goebbels: Napló
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.
Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc
Aradi Nóra (szerk.): A művészet kezdetei
Richard Smoley: Tiltott hit
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Isaac Asimov: A biológia rövid története
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Dante Alighieri: Pokol
Ivaki Tosiko: Ikebana
Molnár Gábor: Bíborviskó
Sam Harris: Tények és keresztények
Wm. Paul Young: A viskó
C. S. Lewis: Csodák
Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások
A. C. Bhaktivedānta Swāmī Prabhupāda: Az önmegvalósítás tudománya
László Levente: Mithras és misztériumai
Charles Dickens: Urunk élete
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Kácsor Zsolt: István király blogja
Simone Weil: Jegyzetfüzet
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II.
Ambrose Bierce: Ördögi kislexikon
Owen Chadwick: A reformáció
Josh McDowell: Több mint ács
George Eliot: Middlemarch
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Major Ottó: Szent Kelemen vallomásai
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Nikolaj Hovhanniszján: Az örmény genocídium
Kéry László: Angol írók
Goldziher Ignác: Napló
C. S. Lewis: Az öröm vonzásában
Gore Vidal: Julianus
Jaan Kaplinski: A szem
Hamvas Béla: Naplók I-II.
Hans Henny Jahnn: Óloméj
John Hagee: Bibliai sikerkalauz
Paul Johnson: A kereszténység története
Olivier Clément: Taizé
Lomb Kató: Bábeli harmónia
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Peter Stein: A római jog Európa történetében
Alan W. Watts: A zen útja
John Green: Alaska nyomában
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Hans Urs von Balthasar: Az alak szemlélése
Jack Holland: Nőgyűlölet
Philip K. Dick: Timothy Archer lélekvándorlása
André Frossard: Ne féljetek!
Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum
Anatole France: Marbod pokoljárása / La Descente de Marbode aux Enfers
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Kósa Csaba: Liliom, sas, kereszt
Miguel de Unamuno: A kereszténység agóniája
Izrael Samír: Rasszista állam?
Karinthy Frigyes: Szerkesztő úr, kérem!
Bácskai Júlia – Bóna János: Beszélgetések a szexről és más dolgokról
Patricia Briggs: A vér kötelez
Dygat: Búcsúzások
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor
Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv
Trux Béla: A templomos lovag
Barsi Balázs: Úrjövet
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
Jean Prieur: Az állatok lelke
Johann Baptist Metz: Memoria passionis
G. K. Chesterton: Aquinói Szent Tamás
Alasdair MacIntyre: Az etika rövid története
Robert E. Howard: Cormac Mac Art és a vikingek
Gerely Jolán: Ki vagyok?
Michel Pastoureau: A fekete
Frances Yates: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition
Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története
Baráthosi-Balogh Benedek: Szumirok, szittyák, ősturánok
Gunagriha: Sorsnavigátor Héthetesek
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Igor Janke: Hajrá, magyarok!
Marton Mária (szerk.): Magánérzetek
Yoko Tawada: Talisman
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Kelecsényi László: FilmSZEXtétika
Lengyel Miklós: Dél-Korea
Magyar Imre – Petrányi Gyula: A belgyógyászat alapvonalai
Zilahy Lajos: Szépapám szerelme
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
Friedrich Nietzsche: A kereszténységről
Katus László: Európa története a középkorban
Nicolás Gómez Dávila: További széljegyzetek egy rejtett szöveghez
Nicky Gumbel: Questions of Life
Cey-Bert Róbert Gyula: Koppány
Napóleon: Az uralkodás művészete
Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók
Jessica Verdi: The Summer I Wasn't Me
Yuval Noah Harari: Sapiens
Svante Arrhenius: A világegyetem élete
Francis Chan – Danae Yankoski: Őrült szeretet
Kepes András: Világkép
Sabatina James: Apám a halálomat akarja
Siera Maley: Taking Flight
Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Walter Kasper: Luther Márton
Lukácsy Sándor (szerk.): A tűz cselekedetei
Sabatina James: Eurábia
Geert Wilders: Halállistán
Scott Hahn: The Lamb's Supper
Jennifer Fulwiler: Something Other Than God
Kerényi István – Kerényi Lajos: Csodás kalandok Jézussal
Edward Rutherfurd: London
Maria Dzielska: Hypatia of Alexandria
Michael W. Goheen: Keresztyén misszió ma
Nadya Tolokonnikova: Lázadj!
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Daniel Tudor: Kérdezz meg egy észak-koreait!
Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya
Bartus László: Fesz lesz
Steve Berry: A varsói protokoll
Szondy Máté: Tudatos változás
Eva García Sáenz de Urturi: Vízáldozatok
XI. Piusz pápa: Quadragesimo anno
Michael Booth: Three Tigers, One Mountain
Hamvas Béla: Speak Easy
Joan Solé: Kierkegaard
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire
Mary Beard: Twelve Caesars
María José Guerra Palmero: Habermas
Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország
Feldmár András – Tóth László: Nem Szentírás!
Tyrannius Rufinus: History of the Church

Idézetek

Morpheus>!

[…] önteltség azt föltételezni, hogy megoldásokat kínálhatunk olyan emberek számára, akiknek az életéről és gondjairól semmit sem tudunk. És ostobaság azt képzelni, hogy az ilyesfajta kimért humanitarizmus gyümölcseit örömmel fogadják majd az érintettek. A nyugati racionalizmus színre lépésének első percétől fogva magukat tanítóknak, a világot iskolának, az „embereket” pedig szófogadó tanítványoknak tekintették az entellektüelek. Platónnál ez egészen nyilvánvaló. Ugyanez a szemlélet jellemzi azonban a racionalistákat, a fasisztákat, a marxistákat és a keresztényeket is.

583. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberek · fasizmus · iskola · kereszténység · marxizmus · racionalizmus · tanár · világ
Sándor_Langer_Pudingman P>!

A kereszténységben csak máglyák, börtöncellák és kínpadok várnak a kiválasztott emberre, aki ki merészelné nyitni a száját, hogy nyíltan kimondjon ugyanilyen eretnek gondolatokat, mint te. És valószínűleg az oszmánok birodalma sem jobb ennél, mert azt mesélték nekem, hogy a kegyetlen Szelim szultán egyetlen nap leforgása alatt, korára és nemére való tekintet nélkül, negyvenezer síita eretneket végeztetett ki, és még tíz év sem telt el azóta. Ezért csak a négy fal közt és értelmes emberek társaságában lehet ilyen szavakra nyitni a szájat. Aki elvesztette a hitét, annak mindig a legjobb csendben maradnia, mert az emberek nagy tömege örökké hinni akar, a hit elkerülhetetlen következménye pedig mások megölése a hitbeli különbség miatt.

I. kötet - 417. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Kapcsolódó szócikkek: hit · kereszténység · oszmán
2 hozzászólás
csillagka>!

Van valami ismerős ebben a helyzetben, töprengett. Egy megcsonkított holttest, bámészkodók tömege, a távolban néhány katona: hol látta már ezt? Most, érezte, az következik, hogy a halott követőinek egy kis csoportja csatába indul egy hatalmas birodalom minden ereje és tekintélye ellen.
Hát persze. Így kezdődött a kereszténység.

1008. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
csauperjel>!

[…] az egyház felelőssége a társadalom átformálása, nem pedig hetente egyszer szent összeröffenések tartása.

111. oldal, 6. fejezet (Harmat, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: egyház · felelősség · Isten · keresztény · kereszténység · társadalom
Nokimaki>!

Nos, ha ön egy marslakó lenne, aki lenéz a Földre az I. században, vajon a kereszténység vagy a Római Birodalom túlélését jósolná? Valószínűleg egy fabatkát sem adna ezért a szedett-vedett csoportosulásért, amelynek a legfőbb üzenete az volt, hogy egy Isten háta mögötti faluból származó ács legyőzte a halált. Annyira sikeres volt ez a mozgalom, hogy ma a gyermekünket Péternek vagy Pálnak nevezzük, a kutyánkat viszont Cézárnak vagy Nérónak.

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
Kuszma>!

A kereszténység etikai paradoxonja pontosan az, hogy folyton olyan kódex kidolgozására törekedett a társadalom egésze számára, a kinyilatkoztatás alapján, amely az egyéneknek vagy kicsi közösségeknek volt címezve, hogy ti. szigeteljék el magukat a társadalom többi részétől.

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
17 hozzászólás
Black_Venus>!

Az [[asszír]] királyi paloták kapuiban a szárnyas bikák a bejáratra vigyázó kegyetlen őröknek, ijesztő lényeknek tűnnek. De az is nyilvánvaló, hogy a mezopotámiai bikaábrázolások történetének lezárását jelentik. Sumerban a bikát Szín holdistennel hozták kapcsolatba. A természeti népekhez hasonlóan a sumerok is úgy vélték, hogy a Hold sugarai idézik elő éjszaka a földbe behatolva a magok csírázását. A hajtásokat a Nap sugarai gondozzák tovább – mint dajka a gyermeket. Így lett Szín isten bikája, az Eufrátesz deltavidékének vadállatai közül a legerősebb, a nemzőerő jelképe, a sumerok szemében a csírázás megindításának szimbóluma. Emberarccal, a bölcsességet jelző szakállal, valamint szárnyakkal ábrázolták. De mire utalnak a szárnyak? Kezdetben, a deltavidéken az egyetlen – vagy szinte egyetlen – gyümölcs a datolya volt. A datolyapálma gyümölcséből készítik még ma is a beduinok a kenyeret és az erjesztett italokat. A pálma azonban kétlaki növény; a hímnemű faj pollenjét madarak juttatják el a nőnemű virágokhoz; keselyűk, sasok és sólymok, amelyeknek a tollazatára tapad a pollen, amikor rászállnak a virágzó fára. Ha megrázzák magukat, a pollen lehull és rászáll a nőnemű virágokra. Az időszámításunk előtti IV. évezredben megfigyelhették, hogy azokban az éveken, amikor sok keselyűt vagy sast látnak, bőséges a datolyatermés. Kezdték tehát a sasokat is a nemzőerő megjelenítőinek tekinteni, s ezért látták el szárnyakkal az emberfejű bikákat. Később oroszlánkörmöket is kaptak, s így négylényűvé váltak. Az oroszlán Istár állata, aki Sumerben és Asszíriában a háború és a szerelem istennője volt. Istár tehát szintén képviseli a nemző princípiumot, ezért végül ember-sas-bika-oroszlán alakjában jelenítik meg. Kahlu, Ninive és Horszábád szárnyas bikái Ezékiel próféta látomásait és a négy evangélista keresztény szimbólumait juttatja eszünkbe: Mátét az angyallal, Márkot az oroszlánnal, Lukácsot a bikával és Jánost a sassal.

193. oldal 7. Babiloni és asszír művészet c. fejezet (Corvina, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: angyal · Babilon · bika · Istár istennő · kereszténység · ókor · oroszlán · sas · szimbólum
Carmilla >!

Vegyük például a holokausztot: a náci haláltáborok építéséhez vezető antiszemitizmus a középkori kereszténység közvetlen öröksége. Az európai keresztények évszázadokon át az eretnekek legrosszabb fajtájának tekintették a zsidókat, és a társadalom minden baját annak tulajdonították, hogy ők folyamatosan jelen vannak a hithű keresztények között. Miközben a németországi zsidógyűlölet elsősorban szekuláris formát öltött, gyökerei a vallásba nyúltak vissza – és szakadatlanul folyt az európai zsidók kifejezetten vallási alapú démonizálása. Újságjaiban egészen 1914-ig maga a Vatikán is időről időre előhozakodott a vérváddal. És mind a katolikus, mind a protestáns egyházak szégyenletesen együttműködtek a náci népirtókkal.

54. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: antiszemitizmus · holokauszt · kereszténység · Vatikán · vérvád · zsidók
19 hozzászólás
Gothic I>!

Putyin elítélte a Pussy Riotot, amiért táncolni mertünk egy templomban, és kiálltunk a nők jogaiért. Azt mondja, megvédi a kereszténységet a hozzánk hasonló sátáni boszorkányoktól. Úgy tűnik, Putyinnak gőze nincs a korai kereszténységről; különben tudná, hogy Krisztus és követői forradalmárok voltak, nem császárok. Putyin képtelen megérteni azokat az erényeket, amelyek minden tiszta vallás alapjai: önfeláldozás, áldozatkészség, az igazság és az igazságosság feltétlen szeretete. Putyin csak a biztonságos, kényelmes, bürokratikus intézményes vallást ismeri, amely megerősíti a status quót.

110. oldal

Nadya Tolokonnikova: Lázadj! A Pussy Riot útmutatója aktivistáknak

Szávitrí>!

TERRY JONES: Azt tudtuk, hogy valamennyire Krisztus életét fogja nyomon követni, viszont az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem konkrétan az ő élete lesz, mert a humor nem abban rejlik. Inkább azokban az emberekben, akik – miután valaki békéről meg szeretetről prédikált nekik – az elkövetkezendő kétezer évet azzal töltik, hogy egymást ölik és kínozzák, mert nem tudnak megegyezésre jutni arról, pontosan hogyan is mondta.

Terry Jones

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · kereszténység · Terry Jones