kereszténység fogalom
Idézetek
A kereszténységet nem kell szépítgetni és felcicomázni: életre-halálra szóló háborút indított e magasabbrendű típus ellen, e típus valamennyi alapösztönét egyházi átokkal sújtotta, ezekből az ösztönökből szűrte ki aztán a gonoszt, a gonoszt – az erős embert, mint a tipikusan megvetendőt, az „elvetemült embert”. A kereszténység pártját fogja mindannak, ami gyenge, alantas és félresikerült, eszményt faragott az erős élet önfenntartó ösztöneivel szembeni ellentétből…
5.
Még sincs még egy része az emberi életnek, amelyet ilyen sok tilalom, szégyenkezés, titokzatoskodás, suttogás, félelem venne körül. Közismert, hogy ezért elsősorban a kereszténység életideálja a felelős: a vallási tilalmakból erednek a társadalmi tilalmak, a vallás által üldözött cselekedetek váltak „bűnös” cselekedetekké.
Constantinus sohasem volt igaz galileánus; csupán arra használta fel a kereszténységet, hogy kiterjessze uralmát az egész világra. Ravasz ember volt, hivatásos katona, meglehetősen műveletlen, a filozófia végképp nem érdekelte, fonák ízlését hitelvi vitákban élte ki; nagy gyönyörűséggel élvezte a püspökök eszeveszett handabandázását.
Engedelmeskedve a magas utasításnak, tiszteletteljesen közlöm a legfelsőbb hatóságokkal mindazt, amit személyesen láttam és hallottam arról, hogy a legutóbbi időkben a kereszténység hívei milyen gonosz dolgokat művelnek, és hogyan zavarják meg az emberek elméjét a falunkban.
Ogata Rjoszai tanúvallomása 24. oldal
Nézzük például a Jeruzsálemi Bibliából a Teremtés 9,2 részt: „A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tőletek: a kezetekbe adom őket"
Minden állat féljen és rettegjen tőletek! Ha valaha betartottak egy parancsolatot, hát akkor ez volt az! Az emberi hiúságnak és kegyetlenségnek igazán nem volt szüksége a Magasságbeli bátorításra. […]
A második gondot a „ kezetekbe adom őket" okozza. A kezetekbe adom őket; mint túszokat, rabokat, kezüket-lábukat megbéklyózva. Ne is zavartassátok magatokat, hiszen az állatokkal bármit meg lehet tenni, a tárgyakkal szemben nincsenek kötelességeink. De így is lehetne fordítani ezt a részt : rátok bízom őket. Rátok bízom az állatokat mint értékes letétet, amellyel el is kell majd számolnotok
242. oldal
| → |
|---|
Mindig foglalkoztatott, milyen módon oktatják a kereszténységet, s ha olyat találok, amelyik a jóság tanát messzibbre terjeszti, azt többre tartom… mármint amelyik a javát a legtöbb emberrel osztja meg. Késsen az elítéléssel, siessen a megbocsátással.
81. oldal - II. kötet, ÖTÖDIK KÖNYV A holt kéz, 50. fejezet (Európa, 1976)
S mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk: melyik ajtó az igazi, s nem azt, hogy melyik tetszik a legjobban színe vagy burkolata alapján. Magyarán,a kérdés soha ne az legyen: „Kedvelem-e ezt az istentiszteleti formát?", hanem az, hogy „Igazak-e ezek a tanítások? Valóban szent hely-e ez? Ebbe az irányba terel-e a lelkiismeretem? Csak a büszkeségem, az ízlésem, vagy a szóban forgó ajtónálló iránti személyes ellenszenvem az, ami visszatart attól, hogy bekopogjak ezen az ajtón?"
15. oldal
-Szóval keresztények akartok lenni, fejedelem? – kérdezte Brúnó az apámtól.
-Hát, ami azt illeti… – kezdte apám –, olyan nagyon azért nem akarunk, de azt hiszem, hogy izé…
-Igen? – nézett rá Brúnó, mire apám zavartan az anyámra pislantott, és kibökte:
-Hát hogy izé… Muszáj.
Erre Brúnó akkorát nevetett, hogy majdnem leszakadt a sátortető.
-Hát ez jó, ez jó – mondta fuldokolva. – Erre innom kell, adjatok még egy kis bort!
[…]
-Gondolkodtam azon, amit tegnap mondtál, fejedelem. Én megkeresztellek titeket, ha egy dolgot a fejetekbe véstek.
-Mi volna az? – kérdezte az apám.
-A kereszténység alapigazsága.
Apám és vezérei feszülten hajoltak közelebb.
-Igen? – kérdezték. – Mi az igazság?
-Hát az – válaszolta Brúnó –, hogy szegény Krisztus urunk sem akart meghalni értetek a kereszten, de azt hiszem, hogy muszáj volt neki.
És a térdét csapkodta nevettében
31-32. oldal
Kácsor Zsolt: István király blogja 85% Avagy hogyan alapítottam meg Magyarországot valójában?
A várépítő-korszak Toyotomi Hideyoshi (1535-1598) nevét nemcsak kőbe, falakba véste be, de a történelembe is. Az ő diktátori hatalma idején futott be az első portugál hajó Európa felől a kyūshūi kikötőbe, amely különös és megrázó élmény ma is minden japán ember számára. Ez a hajó hozta be először a lőfegyvert, a puskát a japán szigetországba. Az első szállítmány kirakása után újabbakat kívántak a hadviselő felek, s a következő hajóval már nemcsak öldöklő fegyverek, hanem szellemi hadviselők, hittérítők is érkeztek. A jezsuita-rendbeli Xavéri Szent Ferenccel szerzetespapok szálltak ki a portugál hajóról, és hozzáfogtak a lakosság megtérítéséhez – akár erőszakkal is. Kyūshū partjain rohamosan terjedt a kereszténység, s az első meggyőzöttek azonnal felemelték a puskát a buddhista papok üldözésére, a csákányokat a shintoista szentélyek lerombolására.
58. oldal