!

kereszténység fogalom

Ken Follett: A katedrális
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ken Follett: Az idők végezetéig
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Robert Merle: A bálvány
Aldous Huxley: Szép új világ
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
A. S. Neill: Summerhill
Yann Martel: Pi élete
Leslie L. Lawrence: Tulpa
Pearl S. Buck: Az utolsó kínai császárné
Lee Strobel: A Jézus-dosszié
Chinua Achebe: Széthulló világ
Philip K. Dick: Transz
Hamvas Béla: A száz könyv
Jean-Claude Carrière – Jean Delumeau – Umberto Eco – Stephen Jay Gould: Beszélgetések az idők végezetéről
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz
Antonia Fraser: Amazonkirálynők
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Adrian Plass: Növekedésem kínjai
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Ivaki Tosiko: Ikebana
William Paul Young: A viskó
Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda: Az önmegvalósítás tudománya
Charles Dickens: Urunk élete
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
Kácsor Zsolt: István király blogja
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II.
Josh McDowell: Több mint ács
George Eliot: Middlemarch
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Kéry László: Angol írók
Goldziher Ignác: Napló
C. S. Lewis: Az öröm vonzásában
Gore Vidal: Julianus
Olivier Clément: Taizé
Lomb Kató: Bábeli harmónia
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Peter Stein: A római jog Európa történetében
John Green: Alaska nyomában
Hans Urs von Balthasar: Az alak szemlélése
Philip K. Dick: Timothy Archer lélekvándorlása
Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Karinthy Frigyes: Szerkesztő úr, kérem!
Bácskai Júlia – Bóna János: Beszélgetések a szexről és más dolgokról
Patricia Briggs: A vér kötelez
Stanisław Dygat: Búcsúzások
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor
Trux Béla: A templomos lovag
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
Jean Prieur: Az állatok lelke
Johann Baptist Metz: Memoria passionis
Alasdair MacIntyre: Az etika rövid története
Michel Pastoureau: A fekete
Baráthosi-Balogh Benedek: Szumirok, szittyák, ősturánok
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Yoko Tawada: Talisman
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Kelecsényi László: FilmSZEXtétika
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Nicolás Gómez Dávila: További széljegyzetek egy rejtett szöveghez
Nicky Gumbel: Questions of Life
Napóleon: Az uralkodás művészete
Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók
Jessica Verdi: The Summer I Wasn't Me
Francis Chan – Danae Yankoski: Őrült szeretet
Siera Maley: Taking Flight
Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Walter Kasper: Luther Márton
Kerényi István – Kerényi Lajos: Csodás kalandok Jézussal
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.

Idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A kereszténység nem könnyű és vidám életfilozófia, nem úgynevezett világszemlélet és megoldás. A kereszténység teljesíthetetlen feladat, halálos kötelesség, valami, ami az életet derékban kettétöri. Ami összemorzsol, mint a malomkő a búzát. A kereszténység a földi lét tökéletes legyőzése, és a lélek tökéletes felszabadulása. Nincs ember, aki el tudná viselni.

46. Szent Ágoston

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
10 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Amikor megvonjuk a kereszténység kétezer évének mérlegét, …még ha a kereszténység nem is mindig a rábízott üzenet szellemében cselekedett, sok téren – a lelki épülés, a kultúra, az oktatás, a művészet, a legszegényebbek felkarolása terén – mégis pozitív mérleggel zárt. Azokkal is egyetértek, akik úgy vélik, nem véletlen, hogy a modern tudomány és az „emberi jogok”, még ha időnként ma is összeütközésbe kerülnek a hivatalos egyház álláspontjával, a kereszténység talajában gyökereznek.
Jean Delumeau

282. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
>!
Frank_Spielmann I

Ami pedig a kereszténységet illeti, minden őszinte tiszteletem ellenére – nem vagyok keresztény. Inkább ókori pogány vagyok, mint a nagy Goethe, vagy mint a régi görögök.

Első rész - Első fejezet - IX

Kapcsolódó szócikkek: Johann Wolfgang Goethe · kereszténység
2 hozzászólás
>!
Anibell P

A kereszténység rohanó vallás. Vegyük csak a hét nap alatt teremtett világot. Még szimbolikus szinten is őrjöngve végzett teremtés.

86. oldal (Európa Könyvkiadó, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · vallás
1 hozzászólás
>!
AgiVega IP

Nevethetsz a kereszténységen, kigúnyolhatod, csúfot űzhetsz belőle. De működik. Életeket változtat meg.

116. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
>!
Lunemorte MP

Alighanem meglepetésként érné keresztény felebarátaimat itt a skriptóriumban, ha tudnák, hogy nincs semmi új abban, hogy kereszteléskor vízcseppekkel hintik meg az újszülött fejét. A pogány északiak ugyanígy tesznek, amikor nevet adnak a gyermeknek, és érdekes lenne megtudakolni szerzetestársaimtól, hogy vajon ez a tett hoz-e bármilyen feloldozást az ártatlan gyermeki lélek számára, még ha pogány szertartás keretében történik is.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · pogány
>!
Lunemorte MP

Thjodhild egyike volt a Fehér Krisztus legkorábbi és leglelkesebb követőinek, és azok közé a veszekedős keresztények közé tartozott, akik mindig megpróbálják rákényszeríteni hitüket a közösség többi tagjára.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
>!
Lunemorte MP

Az volt az első keresztény kápolna Grönlandon, és olyan kicsi, hogy egyszerre nem fértek el benne nyolcnál többen. Mi, gyerekek, a Fehér Krisztus Fehér Nyúlóljának hívtuk.

46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kápolna · kereszténység
>!
Lunemorte MP

A legnagyobb és legmélyebb látomások eléréséhez fájdalomra és áldozatokra van szükség. Odin a fél szemét adta oda, hogy ihasson Mimir kútjából és megismerhesse a titkos tudást, amelynek segítségével az Istenek fennmaradhatnak. Egyszer pedig felnyársalta magát egy lándzsára, és kilenc napon át csüggött Yggdrasilon, a világfán, hogy megtanulhassa a rúnák titkait. Csak áldozat és fájdalom árán volt képes megnyitni elméjét és szellemét a tudás előtt. Ez az, ami megkülönböztet minket a keresztényektől. Ők azt hiszik, hogy a lélek a szívben lakozik, de mi úgy tartjuk, hogy az elmében él, és amikor az elme megszabadul béklyóitól, a szellem is szabaddá lesz.

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · Odin · viking · Yggdrasil
1 hozzászólás
>!
darkfenriz

Régebben is így volt; de hogy nem vettem eddig észre? – mondta magában Anna. – Vagy ma nagyon ingerült volt? Csakugyan nevetséges: az erény a célja, keresztény, s mégis folyton haragszik és teli van ellenséggel, s az ellenségeit is mind a kereszténykedésben és az erényességben szerzi.

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység