kereszténység fogalom

Ken Follett: A katedrális
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ken Follett: Az idők végezetéig
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Robert Merle: A bálvány
Aldous Huxley: Szép új világ
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát
Alfred Amenda: Eroica
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
A. S. Neill: Summerhill
Yann Martel: Pi élete
Leslie L. Lawrence: Tulpa
Pearl S. Buck: Az utolsó kínai császárné
Lee Strobel: A Jézus-dosszié
Chinua Achebe: Széthulló világ
Philip K. Dick: Transz
Hamvas Béla: A száz könyv
Jean-Claude Carrière – Jean Delumeau – Umberto Eco – Stephen Jay Gould: Beszélgetések az idők végezetéről
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz
Antonia Fraser: Amazonkirálynők
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Adrian Plass: Növekedésem kínjai
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.
Aradi Nóra (szerk.): A művészet kezdetei
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Ivaki Tosiko: Ikebana
Sam Harris: Tények és keresztények
Wm. Paul Young: A viskó
Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások
A. C. Bhaktivedānta Swāmī Prabhupāda: Az önmegvalósítás tudománya
Charles Dickens: Urunk élete
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Kácsor Zsolt: István király blogja
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II.
Josh McDowell: Több mint ács
George Eliot: Middlemarch
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Nikolaj Hovhanniszján: Az örmény genocídium
Kéry László: Angol írók
Goldziher Ignác: Napló
C. S. Lewis: Az öröm vonzásában
Gore Vidal: Julianus
Olivier Clément: Taizé
Lomb Kató: Bábeli harmónia
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Peter Stein: A római jog Európa történetében
John Green: Alaska nyomában
Hans Urs von Balthasar: Az alak szemlélése
Philip K. Dick: Timothy Archer lélekvándorlása
Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Karinthy Frigyes: Szerkesztő úr, kérem!
Bácskai Júlia – Bóna János: Beszélgetések a szexről és más dolgokról
Patricia Briggs: A vér kötelez
Stanisław Dygat: Búcsúzások
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor
Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv
Trux Béla: A templomos lovag
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
Jean Prieur: Az állatok lelke
Johann Baptist Metz: Memoria passionis
Alasdair MacIntyre: Az etika rövid története
Michel Pastoureau: A fekete
Baráthosi-Balogh Benedek: Szumirok, szittyák, ősturánok
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Yoko Tawada: Talisman
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Kelecsényi László: FilmSZEXtétika
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Nicolás Gómez Dávila: További széljegyzetek egy rejtett szöveghez
Nicky Gumbel: Questions of Life
Napóleon: Az uralkodás művészete
Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók
Jessica Verdi: The Summer I Wasn't Me
Yuval Noah Harari: Sapiens
Francis Chan – Danae Yankoski: Őrült szeretet
Siera Maley: Taking Flight
Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Walter Kasper: Luther Márton
Lukácsy Sándor (szerk.): A tűz cselekedetei
Jennifer Fulwiler: Something Other Than God
Kerényi István – Kerényi Lajos: Csodás kalandok Jézussal
Edward Rutherfurd: London
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Szondy Máté: Tudatos változás

Idézetek

meacska>!

– A keresztény Isten nem képviselteti magát errefelé?
– A keresztények olyan zavaros ideákat gyártottak róla, hogy a kereszten kívül máshol nemigen jelenhet meg, az meg nem olyan nagy szórakozás. Szűz Mária már többször megjelenik, és ha akar, egész látványos dolgokat visz véghez. De legtöbbször csak ül, és közben áldott és malaszttal teljes arcot vág. Engem „gyermekemnek” hív, noha idősebb vagyok nála.

54. oldal - Ötödik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Isten · kereszténység · Szűz Mária
Lunemorte P>!

A Biblia például tartalmazza a „Ne ölj!” parancsolatot, de a keresztények mégis a világ legnagyobb vágóhídjait építik.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
5 hozzászólás
Anibell P>!

A kereszténység rohanó vallás. Vegyük csak a hét nap alatt teremtett világot. Még szimbolikus szinten is őrjöngve végzett teremtés.

86. oldal (Európa Könyvkiadó, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · vallás
1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

A „szocializmus” semmivel sem gonoszabb szó, mint a „kereszténység”. A szocializmusból ugyanúgy nem következik Joszif Sztálin meg a titkosrendőrség meg a templomok bezárása, mint ahogy a kereszténység sem áll ok-okozati viszonyban a spanyol inkvizícióval. Mi több, a szocializmus és a kereszténység egyaránt egy olyan társadalmat ír elő, mely amellett az alapelv mellett kötelezi el magát, hogy minden férfi, nő és gyermek egyenlőnek teremtetett, és hogy senkinek sem lenne szabad éheznie.

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · szocializmus
18 hozzászólás
Carmilla >!

Sajnos egyetlen olyan vallás sincs, amely összefogná az egész emberiséget, vagy minden emberhez szólna. A keresztény vallást túlságosan átszövik a dogmák és a felekezeti imperializmus. A kereszténységnek ráadásul igen rossz a híre. Egyetlen vallás nevében sem okoztak több vérontást és szenvedést.

Van-e kiút?

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · vallás
Lunemorte P>!

Egy keresztény, ha igazi keresztény volna, először is nem főzné meg az állatokat.

Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát Szerelem és szexualitás: nápolyi gyerekek újabb dolgozatai Marcello D'Orta tanító gondozásában

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
Kkatja P>!

     – Hát nem hihetetlen, hogy azok harcolnak egymással, akik ugyanahhoz a keresztény hithez tartoznak? – tette fel a kérdést, miközben az előtte álló katolikus és protestáns arcokat fürkészte. – Esztelenségnek tűnik. Forog velem a világ az önök problémái miatt. Ha valaki összehasonlítja a buddhizmust és a kereszténységet, akkor azt kell gondolnunk, igen, nagy különbségek vannak. De a protestánsok és a katolikusok között? Semmi! Önök és énközöttem több különbség van, mint önök és önök között. Mégis azt kívánom, hogy soha ne veszítsék el a reményt! Én semmit sem tehetek. Hogy miként fog végződni ez a folyamat, az Észak-Írország népének a kezében van.
    Beszéde végén a Dalai Láma megkérdezte az emberektől:
     – Segít ez valamit?
    Hangos éljenzés volt a válasz. Majd hozzátette:
     – Ha segít, kérem, ne felejtsék el! Ha nem – ekkor elnevette magát –, úgyis elfelejtik.
(…)
A Belfast Telegraph vezércikke egy karikatúrát közölt a látogatásról: három bandita fenyegetően nézi a mosolygó Dalai Lámát, amint az facsemetét ültet a Peace Line-nál. Vezetőjük zavarodottan kérdezi: „Na jó, de Ön most katolikus buddhista vagy protestáns buddhista?”

45-46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: buddhizmus · kereszténység · protestáns · protestantizmus
2 hozzászólás
vargarockzsolt P>!

A kereszténység szerint nem az az első kérdés, hogy ki beszél, hanem az, hogy ki szenved.

113. oldal

Johann Baptist Metz: Memoria passionis Veszélyes emlékezet a pluralista társadalomban

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
3 hozzászólás
AgiVega IP>!

Nevethetsz a kereszténységen, kigúnyolhatod, csúfot űzhetsz belőle. De működik. Életeket változtat meg.

116. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység