Kérész állat
Idézetek
Arra gondolt, megkéri a kérészeket, hogy segítsenek. Tudta, hogy csak rövid ideig élnek, viszont abban a csekélyke időben olyan gyönyörű szárnyakat növesztenek, mint a virág szirmai. Azt kérte hát tőlük, lepjék el a Tisza tetejét, mintha a folyó virágba borult volna. Alkonyatra az összes kérész összegyűlt a víznél. Felkaptak a magasba, és örvényleni kezdtek, mint tengernyi aranyvörös virágszirom.
A lány talpra ugrott csodálkozásában:
– Nézd papácska, milyen fenséges látvány! A folyó virágba borult és szirmokat bontott!
56. oldal, A virágba borult folyó
Finy Petra: A darvak tánca 88% Magyar tájegységek meséi
Ámde mit használ a hírnév az olyan kérésznek, amely már nem él?
9
Országh László (szerk.): Az el nem képzelt Amerika Az amerikai esszé mesterei
A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk. A faj egykor egész Európa-szerte elterjedt volt, 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952-ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974-ben tűnt el, így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg.
2. oldal, Mitől magyar a tiszavirág? (Tisza Klub, 2011)
KÉRÉSZ.
– Sajnos, én már frázis lettem. Nyilván csak parlamenti beszédekből ösmertek. De azért kérészéletü vagyok én is. Mint az ellenzéki szónokok szerint minden kormány. Huszonnégy óráig élek. Mint a frázisok általában.
Köztudott, hogy a tiszavirág 1993 óta védelmet élvez, s ez a tény a horgász szaklapokban is megjelent, mégis sok horgász úgy viselkedik, mintha ez a törvény rá nem vonatkozna. Sajnos továbbra is tömegesen gyűjtik a part növényzetén vedlő hímeket és a petéiket rakó nőstényeket egyaránt. Nem ritka jelenség, hogy túlgyűjtik magukat, és zacskószámra dobálják el az elpusztított kérészeket. (26. fotó) Különösen fájó, hogy a kérészgyűjtők teljesen etikátlan módon járnak el, mert a rovarok a zacskóban verdesve akár órákon át szenvednek.
12. oldal, Horgászat (Tisza Klub, 2011)
[…] Én is tudom, hogy a kérész nem ír akadémiai értekezést „A nászrepülés, mint az élet értelme” címmel. Mégis az értelmetlen élet értelmének megközelítését látom abban a képtelen nehézségeket is legyűrő törekvésben, ahogyan tudattal és értelemmel nem rendelkező hitvány férgek azon erőlködnek, ostoba giliszták, csigák vagy piócák azon mesterkednek, hogy egymásra találjanak. Láttátok valaha a csigák tavaszi táncát?
89. oldal (Medicina, 1966)
Ki nem látta még a lazac útját
Felfelé a folyón, hogy rátaláljon a társra,
Arra a gyönyörű, küzdelmes, halálos nászra,
Nem tudja mi az Út.
Ki nem látta még a „Tisza-virágát”
Tisztaság hófehér, röpke románcát,
Kérész-életek folyóba hullását,
Nem tudja mi az Út.
Az Út