!

képzelet fogalom

Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában
Matthew Stover: A Sith-ek bosszúja
Blaise Pascal: Gondolatok
Joseph Joubert: Gondolatok
Chuck Palahniuk: Cigányút
Maurice Druon: Az országvesztő
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
William Shakespeare: Macbeth
Vavyan Fable: Mesemaraton
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője
Katona József: Bánk bán
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Mori Ōgai: A vadlúd
Nemere István: Túl a Plútón
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Fritz Leiber: Éjasszonyok
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset
Esterházy Péter: A kitömött hattyú
Péczely Lajos: Kalandozások Ázsiában
Terry Brooks: Hook
William Paul Young: A viskó
Catherine Coulter: Maradj velem!
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset / Függöny
Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Lengyel Anna – Perjés Klára – Rados Péter: Egy csepp emberség 1.
Agatha Christie: Mrs. McGinty meghalt
Esterházy Péter: Esti
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Chuck Palahniuk: Altató
Vámos Miklós: A csillagok világa
Félix J. Palma: Az idő térképe
Alfred de Musset: Szeszély
Kerekes György – ifj. Kerekes György: Lappföld
Becca Fitzpatrick: Crescendo
Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Ingovány
Örkény István: Április
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Wayne W. Dyer: Beteljesült kívánságok
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: A kör
E. G. White: Üzenet az ifjúságnak
Stephen King: Minden sötét, csillag sehol
Fabio Volo: Járok egyet
Éles Csaba (szerk.): Színek, szerelmek, szenvedélyek
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Henne József: Az erkölcsi tisztaság útja
Yrsa Sigurðardóttir: Gének
Kaszás György: Kreativitássuli
Pam Grout: Kreatív lélek

Idézetek

>!
EBrody I

– Túlságosan szabadjára ereszti a képzeletét. A képzelet jó szolga, de rossz gazda. Mindig a legegyszerűbb magyarázat a legvalószínűbb.

83-84. oldal, A titokzatos stylesi eset - Ötödik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: képzelet
>!
krlany I+SMP

Annak a nőnek, aki nem hazudik, nincs képzelőtehetsége, és nincs benne együttérzés.

145. oldal, 19.fejezet

Kapcsolódó szócikkek: együttérzés · hazugság · képzelet · nők
1 hozzászólás
>!
Jaumijau

A képzeletet semmi sem fűti úgy, mint az erkölcsi szempontok miatt cenzúrázott irodalmi szöveg.

Kapcsolódó szócikkek: erkölcs · irodalom · képzelet
>!
Amrita I

Én azt hiszem, Apókám, hogy az ember legnagyobb kincse a képzelőerő. Az teszi az embert képessé arra, hogy beleélje magát mások helyzetébe, együttérzővé és megértővé váljék. Ezért kellene fejleszteni a gyerekekben ezt a tulajdonságot. De a John Grier Otthonban a fantázia legkisebb szikráját is eltapossák. Az egyetlen dolog, amire ott ránevelik az embert: a kötelességteljesítés. Nem hiszem, hogy a gyerekek fel tudnák fogni ennek a szónak az értelmét: utálatos, gyűlöletes szó. Hiszen nem kényszerből, hanem szeretetből kellene cselekednünk.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Grier Otthon · képzelet
1 hozzászólás
>!
EBrody I

Figyi! Nézzétek meg jól! És most képzeljétek el a lelkét – álljatok meg egy pillanatra és képzeljétek el!

Kapcsolódó szócikkek: képzelet · lélek
>!
s_l_m

A képzelőerő éppoly titkos rokonságban van az „újjal”, mint a jövő; vágyálmainkban és tervezgetéseinkben leli meg korlátlan uralmának birodalmát. Voltaképpen képzeletünk zabolátlansága szüli az elbizakodottságot is. A reménytől megifjodik az ember, az elbizakodott ellenben infantilis lesz; abban a képzelgésben él, hogy már elérte azt, ami még nincs itt.

Remény vagy halál? - A jövő két arca

Kapcsolódó szócikkek: képzelet
Hirdetés
>!
s_l_m

A képzelet leleményessége és találékonysága megfelel a világban és a történelemben váratlanul bekövetkező új eseményeknek és jelenségeknek.

Az emberi létfeladat és a nyelv - A fantázia

Kapcsolódó szócikkek: képzelet
>!
s_l_m

Módfelett jellemző a fantáziára, hogy bár az ember legaktívabb képessége, a legpasszívabb is. Nem abban az értelemben, hogy tétlen, közömbös vagy részvétlen, hanem hogy a legnagyszerűbb gondolatok maguktól bukkannak föl bennünk. Az alkotó képzelet működése önkéntelen, a logikus gondolkodásé szándékos. A képzelet önmagában véve nem következetes; ötletek és lelemények formájában nyilvánul meg.

Az emberi létfeladat és a nyelv - A fantázia

Kapcsolódó szócikkek: képzelet
>!
s_l_m

A játékosság és a képzelőerő senyvedése nemcsak az egyént fosztja meg hiteles emberi értékektől, hanem komolyan fenyegeti az emberiség létét. Állandóan változó világban élünk, melyben az emberiség fönnmaradásának mellőzhetetlen föltétele a képzelőerő leleményessége és találékonysága. Természetesen fokozottabban érvényes mindez azokra az elképzelésekre, melyeket végtelen rendeltetéséről alkot magának az ember, kiváltképp a művészetekben és a vallásban.

Az emberi létfeladat és a nyelv - A fantázia

Kapcsolódó szócikkek: játékosság · képzelet · művészet · vallás
>!
s_l_m

Így, ami a különféle nyelvekben kifejeződik nem más, mint egy nép képzelőerejének, világot értelmező fantáziájának a működése. Nemcsak az egyes hangok különböznek, hanem a nyelvek szelleme is teljesen más; a valóság eltérő perspektíváit fejezik ki. A nyelv nem a világ elemeinek matematikai leképezése, szavakhoz való egyértelmű hozzárendelése, hanem alapjában teremtői tevékenység.

Az emberi létfeladat és a nyelv - A fantázia

Kapcsolódó szócikkek: képzelet · nyelv