Kennedy-gyilkosság esemény
Idézetek
– CIA – mondta Deszka. Szomorúan megcsóválta a fejét. – Micsoda barmok. Hé, Szikla. Hallottam egy új CIA-viccet. Figyelj: hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a CIA-nak nem volt köze a Kennedy-gyilkossághoz?
– Nem tudom – mondta Szikla. – Hogyan?
– Hiszen meghalt, nem?
97. oldal
Az emberek mindig azt mondják, pontosan emlékeznek arra, hol voltak a Kennedy elleni merénylet napján. Nekem nem rémlik, de azt pontosan tudom, milyen volt kisétálni az iskola udvarára azon a napon, amikor Buddy Holly meghalt – emlékszem a hangulatra. Olyan volt a placc, mint egy temető, senki sem szólt egy szót sem, teljesen sokkos állapotba kerültünk. Az akkori sztárzenészek közül vele tudtunk leginkább azonosulni. Nem divatmajom volt, nem színészkedett, egyértelműen remek gitáros volt, és mindennek tetejébe még ráadásul szemüveget is hordott. Egy volt közülünk. Döbbenetes, hogy milyen hatással volt ránk a hatása. Volt, aki azt mondta, ezzel meghalt a zene. Előttem éppen ekkor tárult ki a világa.
21. oldal
133. oldal, Negyedik fejezet (XXI. Század, 2016)
– Akarják tudni, mikor kezdett ebben az országban minden elromlani?
– Mikor? – kóstolt bele Wu a langymeleg ginbe.
– Mikor az az átok Beatles feltűnt, akkor. Először jött a Beatles, aztán agyonlőtték Kennedyt, vagy fordítva, a háború meg egyre jobban elmérgesedett, és aztán az egész istenverte ország rohadásnak indult, a Beatles meg, mint valami négytagú görög kórus, a háttérben játssza az eszét.
275. oldal
1961 szeptembere. John Kennedy kezet ráz velem, és megkérdi, milyen érzés szuperhősnek lenni. Azt felelem, ki tudná, ha nem ő, erre bólint és nevet.
Két évvel később, Dallasban, a feje előbb előre, majd hátrahanyatlik. Két lövés dördült el…
4. fej.
Hogy hol voltam, amikor Kennedyt lelőtték?
Az anyám lába között, mert éppen akkor szült.
71. oldal - Patrick Marber: Peter Shelley
– Na szóval – folytatta Callahan –, sose derült ki, hogy az orgyilkosság önálló akció volt, vagy egy nagyobb összeesküvés része. Néha fölriadtam éjszaka, és eltöprengtem: "Miért ne mennél vissza, hogy megnézd? Állj oda az ajtóhoz, karodban a dobozzal, gondold azt: „Dallas, 1963. november 22.” Mert ha megteszed, az ajtó kinyílik, és odamehetsz, éppúgy, mint az az ember az időgépével, Mr. Wells történetében. És talán megváltoztathatod, ami azon a napon történt. Ha volt döntő pillanat Amerika történetében, akkor ez volt az. Ha ezt megváltoztatod, akkor minden megváltozik, ami ezután következett. Vietnam… a faji zavargások… minden.
560. oldal
„Nem sokkal azután, hogy nem akadályozta meg a Kennedy-gyilkosságot, vitatkoztunk. Azt mondtam: »Jon, te belelátsz minden átkozott atomba, csak az emberekbe nem.«”
3. fej.
Erzsébet császárné népszerűsége sokféle módon ver gyökeret az emberek képzeletében. Példának okáért
koplalt, mint Lady Di,
lovagolt és vívott, akár d'Artagnan,
tornázott, mint Jane Fonda,
meggyilkolták, mint J.F. Kennedyt,
és szakasztott úgy festett, mint Romy Schneider.
A szórakoztatóipar cinizmusa felülmúlhatatlan. Az Erzsébet-üzletág jelszava: a szép császárné, akinek még a halál is jólállt.
126. oldal
Kérem, ne úgy olvassák ezt a könyvet, mint egyet a sok közül, melyek Kennedy elnök meggyilkolásának száraz tényeit próbálják elemezni.
(első mondat)