kávé tárgy
A kávé egyrészt azon termékeknek a megnevezése, melyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), másrészt annak az italnak a megnevezése, melyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – csökkentett koffeintartalom található; ennek neve a „koffeinmentes kávé” (nemzetközi neve gyakran „decaf”, ami a „decaffeinated” rövidítése).
Idézetek
Matthew másnap meghívott, hogy kávézzunk együtt vele. Megkért bennünket, hogy daráljuk meg a szemeket, ahogy gyerekkorunkban is csináltuk, amikor felváltva tekertük a darálót. Matthew a tejjel meg a cukorral, és egy csészealjon a létező legsötétebb csokoládékockákkal együtt tálcára tette a kávét. Követtük őt a dolgozószobájába. A kávé sűrű volt, és zaccos, a tej úgy süllyedt bele, mint a homokba.
97. oldal
"[…]I’m also going to look at the parents of the rich kids.”
“The apple and the tree?”
“What about them?” she asked as she got up to dress.
“How the apple doesn’t fall far from the tree.”
“If you want an apple, you’d pick it before it fell.” She shimmied into her underwear. “Otherwise it’ll just lie there and rot.”
“Not if you pick it up. That’s why they call them windfalls.”
She frowned at him as she buttoned on her shirt. “They call apples windfalls?”
“It’s the concept of something falling at your feet, often unexpectedly.”
“Somebody tossed off a roof can fall unexpectedly at your feet. How’s that a windfall?”
He watched her pull on her pants. “We’ll clarify by something worthwhile falling at your feet.”
“The body might have a solid-gold wrist unit and pockets full of cash, so pretty worthwhile.”
“Only you,” he murmured. “And I obviously haven’t yet had enough coffee to sort this out.”
– Ó, én meg hoztam neked ajándékot… chilis csoki – tettem még hozzá, ahogy feléje nyújtottam a táblát. – Gondoltam, holnap megkóstolhatnánk kávéval.
138. oldal
Felhagyott kávéültetvényeket láttunk – ez ilyen földrajzi magasságban szokatlan. Rám nyomasztóan hat ez a növény, számomra a kávé a szolgaság jelképe, mert cserjéit mindenütt rabszolgák és megalázott béresek művelik.
199. oldal
– Szóval – búgta a nő –, miért szeret hozzám járni?
– Azért, kedvesem, mert a nyombélfekélyem kiújulása óta az orvos eltiltott az erős kávétól. No, mármost! Ilyen gyönge, meleg löttyöt, ilyen ártalmatlan, sárgás mosogatólét sehol a környéken nem tudnak nekem főzni, tizenöt forintokért, csakis magácska, édes Yvette! Pedig higgye el, mások is buzgón törekszenek!
[…] „Pontosan így van, az esküdt urak értékelni fogják. És arra a következtetésre fognak jutni, hogy kávéval bárkit meg lehet kínálni, de az embernek kutya kötelessége nemet mondani, ha annak a holtteste mellett kínálják, aki a világra hozta.”
119. oldal, Második rész, III. (Európa, 2016)
Sok vidám órát töltöttünk együtt, Jerry meg én. Különösen a reggelijeinket élveztem, a csészealjnyi erős kávét tejjel, és a közös újságolvasást. Egy nap a reggelinél hosszú cikket olvastunk a Clobe-ban Adolf Eichmannról. Képek is voltak vonatokról, teli halálra éheztetett emberekkel, amint elvékonyodott karjukat nyújtják a marhavagon rácsain át, képek hullahegyekről, csonttá soványodott hullákról halomban – patkányarcuk volt –, és Jerry azt mondta, szégyelli, hogy ember.