Katherine Brooks személy
Idézetek
– Istenem, ez egyre jobb!
Kate elneveti magát.
– Neked is? Azt hittem, csak én érzem így. – Azzal felnéz, az ajkába harap, és kisimítja a szememből csapzott hajamat. Egyszerű gesztus, de micsoda érzelmek vannak mögötte! Gyengéd az érintése, a tekintete pedig úgy babusgat, mintha még soha nem látott volna hozzám fogható csodát. Mintha én valamiféle… kincs lennék.
170. oldal
[…] – De most örülnöd kellene, hogy elhajtottalak, nem? Mert ha történt volna köztünk valami, az elég kínos lenne, nem gondolod?
– Megérte volna – jelentem ki halálosan komoly arccal.
Erre kétkedve felvonja a szemöldökét.
– Még így is, hogy most alattad dolgozom?
Na mármost, ebbe önként és dalolva sétált bele, és ezt ő nagyon jól tudja. Alattam dolgozik? És én ezt csak úgy engedjem el a fülem mellett?
37. oldal