Katalin személy

William Shakespeare: A makrancos hölgy
William Shakespeare: The Taming of the Shrew

Idézetek

HarperLee>!

KATALIN
Pfúj! Pfúj! Simítsd el mérges homlokod
s szemed gúnyos nyilával ne sebezd
királyodat, uradat, gyámodat.
Ez bájodat szétmarja, mint a fagy,
megtépi híredet, mint szél a bimbót;
nem illő ez, nem szeretetre méltó.
A mérges asszony: felkavart ivóvíz,
sáros, taszító, iszapos, gyanús;
és míg ilyen, nincs az a szomjazó,
aki egy cseppjét is érintené.
A férjed: urad, őröd, életed,
fejed és fejedelmed. Ő törődik
veled és mindeneddel; ő a testét
munkával gyötri földön és vízen,
viharos éjben és jeges napon,
míg te az otthon melegében ülsz;
és nem kíván kezedből más jutalmat,
mint szerelmet, derűt, szófogadást:
adósságunkhoz képest gyér viszonzás.
Mint alattvaló az uralkodóját,
úgy tisztelje az emberét az asszony.
Ha dacos, makacs, nyűgös, savanyú,
nem hallgat férje meggondolt szavára,
mi más a nő, mint hűtlen lázadó,
egy jóságos úr aljas árulója?
Pirulnom kell, hogy oly buták a nők,
hogy harcolnak és nem békéért esengnek;
győzni akarnak, nyeregben maradni,
s nem szolgálni, szeretni, szót fogadni.
Mért lágy a testünk, mért gyönge, puha,
világi ügyködésre képtelen,
ha nem azért, hogy lelki alkatunk
e külsővel jól összhangban legyen?
Ugyan, ti nyakas, tehetetlen férgek!
Volt énnekem is nagy öntudatom,
dagadó szívem, s tán még több agyam,
hogy szóra szót, dühre dühöt feleljek.
Most már tudom: lándzsáink szalmaszálak,
erőnk gyönge, semmi se teszi széppé;
látszunk valaminek, s az vagyunk legkevésbé.
Ne hagyjuk, hogy a gőg vezessen minket:
férjünk lába alá tegyük kezünket.
Ezt teszem én is: íme, a kezem,
parancsolj, uram, rendelkezz velem.

V. felvonás, 2. szín

Kapcsolódó szócikkek: Katalin
2 hozzászólás
hajzer_antonia>!

KATHERINA
Why, and I trust I may go too, may I not? What, shall I be appointed hours, as though (belike) I knew not what to take and what to leave? Ha!

Act I, Scene I

Kapcsolódó szócikkek: Katalin