Kassa helyszín
Idézetek
Az elveszített vidékekre való emlékezés egyébként a mai napig ott kísért a közterületek elnevezéseiben: Budapesten ma Kolozsvárról 9, Temesvárról 10, Nagyváradról 7, Selmecbányáról 4, Nagyszebenről 5 (amihez hozzájön két sima Szebeni utca), Brassóról 11, Késmárkról és Lőcséről 7-7, Szabadkáról pedig 9 közterület kapta a nevét. Ezen túlmenően olyan legendás hegyek vagy hegységek is szépen vannak reprezentálva, mint a Tátra (9 közterület) vagy a Hargita (5 elnevezés). Az abszolút csúcstartó minden bizonnyal Kassa, 12 közterület-elnevezéssel.
229. oldal
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon 92% Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921
– Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe.
Komor szemmel pillantott körül, és folytatta:
– Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott, idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem hogy zsoldot kapjanak. Itt az öt pattantyús kivételével minden ember magyar. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet.
Eger
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 80% Bornemissza Gergely élete
1944 tavaszán tizenhat éves voltam, és a szüleimnel meg a két nővéremmel Kassán éltünk, Magyarországon.
(első mondat)
Edith Eva Eger: Az ajándék 94% 12 életmentő lecke
Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a hallottak könyvébe.
356. oldal
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 80% Bornemissza Gergely élete
Küldjék ide az igazi magyarság nagyköveteit: Dohnányi Ernőt, Bartók Bélát, Babits Mihályt, Kodály Zoltánt… és küldjék ide a magyar színészet legjobbjait: Csortos Gyulát, Bajor Gizit, Honthy Hannát! Ezek meghódítják majd a Felvidék embereit. De csak ők. Csendőrökből, politikusokból nem kérünk.
469. oldal
Gál György Sándor: Honthy Hanna Egy diadalmas élet regénye
Az angol olvasás, ha az újságírás határán lebeg a szöveg, már megy valahogy: körülbelül minden harmadik szót értem, s a végén valahogy értem az egészet, amit olvastam… De ez a küzdelem az angollal, ötvenéves korban, meglehetősen reménytelen.
A királyt a képeslapokban, karácsony táján, elnézéssel mutogatják, mint egy műtárgyat, aminek már nincs igazi műbecse, csaik kegyeletből tartják. A királyné, ez a nyájas trampli, olyan kalapokat és prémgallérokat visel, mint a jómódú vidéki kereskedők feleségei 1900 körül, Kassán. A trónörökösnő és férje, az edinburghi herceg Máltán vigyorognak a fényképészre. Ez a tenyészállatpár különös csemegéje az angol képes újságírásnak.
11. oldal
Kassa belátható időn belül nem lesz, igen, valószínűleg hogy soha többé nem lesz magyar város; a szlávság felszívja ezt a szép várost, Rákóczi városát.
Ez fájdalmas minden magyar, s különösen fájdalmas az én számomra; két napja úgy gondolok Kassára, mint egy kedves halottra. De a valóság, hogy a magyarság nem azon a napon vesztette el Kassát, mikor az orosz csapatok oda bevonultak; elvesztettük, véglegesen, a napon, mikor 1938 novemberében Horthy csapatai megjelentek a Dóm előtt. Elvesztettük, mert amit hoztunk, a legrosszabb fajta reakció volt, tunya és kapzsi hivatalnokok, pökhendi, műveletlen közigazgatási és katonai szervek önkénye volt; mert hoztuk a magyar méltóságosuramszellemet egy városba, mely a csehek alatt megismerte a demokráciát; hoztunk mindent, ami rossz volt a trianoni Magyarországon. Az előjogok, a kivételezések, az úrhatnámság, a szakszerűtlenség, a neobarokk ál-kultúra Magyarországa vonult be azon a napon Kassára, s ez a város ismert másféle magyarságot, s ismert már egy európaibb életformát. Ekkor vesztettük el igazán, talán örökre Kassát. S megérdemeljük ezt a büntetést, mert nem érdemeltük meg Kassát. Nem akadt becsületes őslakos Kassán ez években, aki ne várta volna vissza a cseheket.
41. oldal
A világ szövetéből egyre több szál bomlik ki. Kassára bombák hullanak. Hogy ki hajigálja le őket, nem tudható. Német turisták érkeznek az országba, katonának álcázva. Szovjet katonák igyekeznek határaink felé. Később románok, de még franciák is, akik pedig – tudvalevő – nem szívesen hagyják el hazai tűzhelyükön főtt pot-au-feu-jüket. A turisták és katonák áradata elözönli az országot, s mint a török hódoltság idején a Sárrét ingoványai és mocsarai közé, a magyar ajkúak visszahúzódnak lakásaik barlangjába, bár sajnos, sajnos, néhanapján oda is kard nyúlt feléjük.
135. oldal
Déry Tibor: Kyvagiokén Kyvagiokén / A gyilkos és én
Fejedelmi s férfiúi méltósága lobbant fel: a konok és kemény lány, aki vőlegénykorát is úgy elrontotta! Már akkor is csak azért vette el, hogy megtanítsa: másképp nem lehetett legázolni, hát tizenkilenc éves fiú létére feleségül vette… De nem is volt ideje vele lenni, mennie kellett Kassára, a megmérgezett Bocskai fejedelemhez,(3) mert már akkor égett a vad vágytól: a fejedelmi süveg után nyúlt gondolatban… Az asszonyt azonban mindig számon tartotta: úgy tartotta számon, ahogy az ember folyton készül kidresszírozni egy különben kedvére való ebet… Hisz ezért nem hozatta Erdélybe!… ezért nem ment elébe Nagyváradig, ezért nem akarta fogadni Kolozsváron… S most az asszony merné vele éreztetni!… Hű lélekadta! s feldühödött szemmel gyúlt ki: ha még egy percig nem jön az asszony: isten az atyánk, de feláll, sarkon fordul, elmegy, s akkor mehet vissza a némber oda, ahonnan jött, a mostohája Palotájába…
(3) Bocskai maga is hitte, hogy a bécsi udvar mérgeztette meg, s gyilkosául Kátai Mihály kancellárt nevezte meg, akit az ő halála után az urak darabokra vágtak.
Első könyv, I. fejezet