Kassa helyszín

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Moldova György: Negyven prédikátor
Polcz Alaine: Kit siratok? Mit siratok?
Márai Sándor: A teljes napló 1945
Móricz Zsigmond: Tündérkert
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Gál György Sándor: Honthy Hanna
Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Tóth István György: Millenniumi magyar történet
Hegedüs Géza: Várj, madár, várj…
Márai Sándor: A teljes napló 1950–1951
Granasztói György: A középkori magyar város
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Móricz Zsigmond: Jószerencsét / A fáklya / Légy jó mindhalálig / Házasságtörés / A kis vereshajú
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949
Déry Tibor: Kyvagiokén
Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek
Nyíri János: Madárország
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Gazda József: Így tudom, így mondom
Márai Sándor: Budán lakni világnézet
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet
Edith Eva Eger: A döntés
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Edith Eva Eger: Az ajándék
Szanyi Ildikó: Három tucat szuvenír

Idézetek

Alvarando P>!

Az elveszített vidékekre való emlékezés egyébként a mai napig ott kísért a közterületek elnevezéseiben: Budapesten ma Kolozsvárról 9, Temesvárról 10, Nagyváradról 7, Selmecbányáról 4, Nagyszebenről 5 (amihez hozzájön két sima Szebeni utca), Brassóról 11, Késmárkról és Lőcséről 7-7, Szabadkáról pedig 9 közterület kapta a nevét. Ezen túlmenően olyan legendás hegyek vagy hegységek is szépen vannak reprezentálva, mint a Tátra (9 közterület) vagy a Hargita (5 elnevezés). Az abszolút csúcstartó minden bizonnyal Kassa, 12 közterület-elnevezéssel.

229. oldal

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921

Kapcsolódó szócikkek: Brassó · Budapest · Hargita · Kassa · Késmárk · Kolozsvár · Lőcse · Nagyszeben · Nagyvárad · Selmecbánya · Szabadka · Tátra · Temesvár
4 hozzászólás
kucséber>!

– Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe.

Komor szemmel pillantott körül, és folytatta:

– Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott, idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem hogy zsoldot kapjanak. Itt az öt pattantyús kivételével minden ember magyar. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet.

Eger

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Kassa · Miskolc · törökök
Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

1944 tavaszán tizenhat éves voltam, és a szüleimnel meg a két nővéremmel Kassán éltünk, Magyarországon.

(első mondat)

Edith Eva Eger: Az ajándék 12 életmentő lecke

Kapcsolódó szócikkek: Kassa
Nefi>!

Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a hallottak könyvébe.

356. oldal

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Kassa · Miskolc
gesztenye11>!

Küldjék ide az igazi magyarság nagyköveteit: Dohnányi Ernőt, Bartók Bélát, Babits Mihályt, Kodály Zoltánt… és küldjék ide a magyar színészet legjobbjait: Csortos Gyulát, Bajor Gizit, Honthy Hannát! Ezek meghódítják majd a Felvidék embereit. De csak ők. Csendőrökből, politikusokból nem kérünk.

469. oldal

Gál György Sándor: Honthy Hanna Egy diadalmas élet regénye

DaTa>!

Az angol olvasás, ha az újságírás határán lebeg a szöveg, már megy valahogy: körülbelül minden harmadik szót értem, s a végén valahogy értem az egészet, amit olvastam… De ez a küzdelem az angollal, ötvenéves korban, meglehetősen reménytelen.
A királyt a képeslapokban, karácsony táján, elnézéssel mutogatják, mint egy műtárgyat, aminek már nincs igazi műbecse, csaik kegyeletből tartják. A királyné, ez a nyájas trampli, olyan kalapokat és prémgallérokat visel, mint a jómódú vidéki kereskedők feleségei 1900 körül, Kassán. A trónörökösnő és férje, az edinburghi herceg Máltán vigyorognak a fényképészre. Ez a tenyészállatpár különös csemegéje az angol képes újságírásnak.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kassa · Málta
DaTa>!

Kassa belátható időn belül nem lesz, igen, valószínűleg hogy soha többé nem lesz magyar város; a szlávság felszívja ezt a szép várost, Rákóczi városát.
Ez fájdalmas minden magyar, s különösen fájdalmas az én számomra; két napja úgy gondolok Kassára, mint egy kedves halottra. De a valóság, hogy a magyarság nem azon a napon vesztette el Kassát, mikor az orosz csapatok oda bevonultak; elvesztettük, véglegesen, a napon, mikor 1938 novemberében Horthy csapatai megjelentek a Dóm előtt. Elvesztettük, mert amit hoztunk, a legrosszabb fajta reakció volt, tunya és kapzsi hivatalnokok, pökhendi, műveletlen közigazgatási és katonai szervek önkénye volt; mert hoztuk a magyar méltóságosuramszellemet egy városba, mely a csehek alatt megismerte a demokráciát; hoztunk mindent, ami rossz volt a trianoni Magyarországon. Az előjogok, a kivételezések, az úrhatnámság, a szakszerűtlenség, a neobarokk ál-kultúra Magyarországa vonult be azon a napon Kassára, s ez a város ismert másféle magyarságot, s ismert már egy európaibb életformát. Ekkor vesztettük el igazán, talán örökre Kassát. S megérdemeljük ezt a büntetést, mert nem érdemeltük meg Kassát. Nem akadt becsületes őslakos Kassán ez években, aki ne várta volna vissza a cseheket.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1938 · Kassa
Chöpp >!

A világ szövetéből egyre több szál bomlik ki. Kassára bombák hullanak. Hogy ki hajigálja le őket, nem tudható. Német turisták érkeznek az országba, katonának álcázva. Szovjet katonák igyekeznek határaink felé. Később románok, de még franciák is, akik pedig – tudvalevő – nem szívesen hagyják el hazai tűzhelyükön főtt pot-au-feu-jüket. A turisták és katonák áradata elözönli az országot, s mint a török hódoltság idején a Sárrét ingoványai és mocsarai közé, a magyar ajkúak visszahúzódnak lakásaik barlangjába, bár sajnos, sajnos, néhanapján oda is kard nyúlt feléjük.

135. oldal

Déry Tibor: Kyvagiokén Kyvagiokén / A gyilkos és én

Kapcsolódó szócikkek: Kassa · Kölcsey Ferenc: Himnusz · Sárrét
regulat>!

Az ilyen városban el kell tűrni a bordélyházakat is, annál is inkább, nehogy a sokféle katona, vendég, idegen ráfanyalodjék a családok lányaira, asszonyaira.

29. oldal (Szépirodalmi, 1970)

Kapcsolódó szócikkek: bordélyház · Kassa
KingucK P>!

Fejedelmi s férfiúi méltósága lobbant fel: a konok és kemény lány, aki vőlegénykorát is úgy elrontotta! Már akkor is csak azért vette el, hogy megtanítsa: másképp nem lehetett legázolni, hát tizenkilenc éves fiú létére feleségül vette… De nem is volt ideje vele lenni, mennie kellett Kassára, a megmérgezett Bocskai fejedelemhez,(3) mert már akkor égett a vad vágytól: a fejedelmi süveg után nyúlt gondolatban… Az asszonyt azonban mindig számon tartotta: úgy tartotta számon, ahogy az ember folyton készül kidresszírozni egy különben kedvére való ebet… Hisz ezért nem hozatta Erdélybe!… ezért nem ment elébe Nagyváradig, ezért nem akarta fogadni Kolozsváron… S most az asszony merné vele éreztetni!… Hű lélekadta! s feldühödött szemmel gyúlt ki: ha még egy percig nem jön az asszony: isten az atyánk, de feláll, sarkon fordul, elmegy, s akkor mehet vissza a némber oda, ahonnan jött, a mostohája Palotájába…

(3) Bocskai maga is hitte, hogy a bécsi udvar mérgeztette meg, s gyilkosául Kátai Mihály kancellárt nevezte meg, akit az ő halála után az urak darabokra vágtak.

Első könyv, I. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Báthory Gábor · Bocskai István · Erdély · Kassa · Kolozsvár · Nagyvárad