Karcag helyszín

Bartis Attila: A nyugalom
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Petőfi Sándor: Útirajzok
Kátai Mihály: Napkapu
Uy Péter: Zádor és Ágota a debreczeni utban
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
!

Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.

A település nevét a karcagi származású Németh Gyula turkológus-nyelvész fejtette meg 1922-ben. A név eredetijét adó szó – qarssaq – eszerint török eredetű, eredetileg pusztai rókát jelentett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karcag

!

Karcag címere


Idézetek

Chöpp >!

196
Délutáni gyors

Hogy nem vesztem el Bécsben, biztatott,
s úgy kezdtem használni a vonatot,
mint olcsó, házi fuvart. Apa már
főmozdonyvezető volt s Pestre járt,
én meg, főképp nyaranta, minden ok
nélkül, csak azért, mert utazhatok,
fel-felléptem a gyorsra, délután
kettőkor, s a zöld fülke pamlagán
Dosztojevszkijt olvastam, Karcagig,
Kisújszállásig. Akkor egy kicsit
mászkáltam a könyvpavillon körűl,
a perronon; (egyszer, véletlenűl,
így vettem meg Tóth Árpád kötetét,
a Lomha gályán-t;) azután a szép
pesti ellengyors hamar befutott,
s estére séta zárta a napot,
otthon, az erdőn, s vers és szerelem. –
Mégse tetszett sehogy az életem.

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij · Karcag · Pest
hencsibe P>!

Karcagon beültem a váróterembe. Tulajdonképpen szeretem a fűtőtestek csöveire spárgázott művirágokat és a neonról lógó légypapírt, a lavórméretű órát a pontos idővel meg a májkrémes szendvics-, házipálinka- és verítékszagot, amit a takarítónők még zöldalma légfrissítővel sem tudnak kiűzni ezekből a hodályokból.

Kapcsolódó szócikkek: Karcag
molke P>!

Késő este értem Ungvárra. Itt kezdődik ama nagy rónaság, mely tart egészen lefelé a Dunáig, s melyen kénye kedve szerint csavarog a Latorca, Tisza, Szamos, Kraszna, Kadarcs, Hortobágy, Berettyó, Kőrös, Maros, stb., melyen fekszik Szatmár, Nagykálló, Nagy-Károly, Debrecen, Karcag, Kecskemét, Halas, Szeged, Szarvas, Gyula, Makó, Temesvár, Kikinda, Becskerek stb. Ah, csak addig szeretnék madár lenni, míg ez óriási rónát keresztülröpülném.

Úti levelek, XII. levél

Kapcsolódó szócikkek: Gyula · Karcag · Kecskemét · Kraszna folyó · Latorca · Makó · Nagykálló · Szamos · Szarvas · Szeged · Tisza · Ungvár
peacockangel>!

A kertben, Karcagon, ahol mint kisgyermek éltem, volt egy kút. Ebből a kútból soha nem vettünk vizet, és én honnan, honnan nem, de rájöttem, hogy abban él egy vörös-szőrű ördögasszony, és az egyszer, fényes délben, vagy valami napos délelőtt feljött onnan, és engem a kútba behurcolt és benyomott a víz alá. Mindez látomás volt – vagy talán álom –, de a kép ma is éles, eleven. A vörös asszony maga volt a kút is, s hogy meleg testébe fogadott, elnyelt, nagy gyönyörűséget okozott. Éreztem, hogy elváltoztam, vagy talán visszaváltoztam valamivé, és aznap, de már éber állapotban rájöttem, hogy más lénynek is születhettem volna, nem csak embernek. Az emberforma nem azonos velem, ez csak most van így… Ezek után mindenki azt mondhatott nekem, amit akart. Nem ellenkeztem, de soha el nem hittem. Befelé figyeltem. A vörös nimfa világa felé füleltem, és nem hiába.

Kátai Mihály: Napkapu Fényreszabadítás

Kapcsolódó szócikkek: Karcag
Carmilla >!

    Karcag eredetileg mostani helyétől 3 kilométernyire délre feküdt s a betört tatársereg itt pusztította el. Lakossága a mocsarak közt épült Apavárába menekült s a török uralom után Karcag mai helyén telepedett le.

386. oldal, Magyarország vármegyéi és városai - Karcag (Est, 1928)

Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928 Örök időkre szóló jó tanácsok kincsesháza és angol barátainknak és társadalmunknak ismertetése

Kapcsolódó szócikkek: Karcag
AszuBarb>!

A kun városokban, főleg Karcagon, Madarason és Turkeviben 1820-tól 1880-ig tehát 60 esztendőn át a legelterjedtebb olvasmány Zádor és Ágota volt. Bizonyítja ezt az állítást egyrészt az a tény, hogy Zádor és Ágota hét kiadást ért másrészt az, hogy a nevezett három városban az idősebb asszonyok és férfiak még mai nap is könyv nélkül tudnak belőle egyes részleteket.
Az eredeti Zádor és Ágota versben volt írva és ez a verses munka két kiadást ért. A második kiadás, amelyből egyetlen fent maradt példányról tudunk s amely dr. Hajnal István polgármester kezei közt van. 1828-ban Pesten jelent meg, Petrózai Trettner J. M. és Károlyi István könyvnyomtató intézetében. Írója: Uj Péter.
Mivel azonban az a kiadás jegyzetekkel van ellátva, ellenben egy Nagyváradon, Tichy Alajos nyomásában évszám mellőzésével megjelent és láthatólag is régibb nyomásu példányunk is van, melyen jegyzetek nincsennek, megállapítható, hogy a nagyváradi kiadás a legrégibb. Ez a legrégibb példány Vincze Mihály takarékpénztári pénztárnok tulajdona.

Uy Péter: Zádor és Ágota a debreczeni utban Felette érdekes kun história Szent László király idejéből

Kapcsolódó szócikkek: 1828 · Karcag