karantén fogalom
A középkor másik két nagy fertőző betegségét a himlőt és leprát a hazatérő keresztes hadak hurcolták Európába. Az egyre rosszabbodó helyzet láttán egyes országok szigorú rendszabályok meghozatalára kényszerültek, így a Velencéhez tartozó Raguzában 1377-ben határozatot hoztak a járványok megelőzésére, a hajóknak kikötés előtt 30 napig a tengeren kellett vesztegelniük. Ezt a szabályt később Velence, Genova és Marseille 40 napra módosította, innen a karantén elnevezés. (fr. quarante = 40)
Forrás: FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Egyetemi jegyzet, Pécs 2003.
Szerkesztette: Dr. Ember István
Tehát vagy francia, vagy olasz, de a negyven napból ered a név. ez bizonyos.
Idézetek
– Mi az, hej?! Ki maga?
– Menjenek a fenébe.
Hát ilyen még nem volt! A világ legpimaszabb potyautasát fedezték fel.
– Hé! – kiabálta a szállásmester. – Tudja, hogy mi vár egy potyautasra, ha karanténba kerülünk?
– Miért kerülne a hajó karanténba?
– Ragály van!
– Valakit megfertőztek hülyeséggel?
23. oldal, Második fejezet (Csengőkert, 2014)
– Mikor oldják fel a karantént? – kérdezte Kinga tapintatosan.
109. oldal, Január 28., péntek (Ciceró, 2012)
Az első vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy a Dél-Timor-szigetekről Colombo felé igyekvő „Balmoral” nevű páncélos egyik matróza útközben gyanús tünetek között megbetegedett, és a csatahajó sárga zászlóval kötött ki Point de Galle közelében, a karantén magasságában, de a parttól jó távol elhelyezett bóják között. Az orvos kiszállt a cirkálóra, és miután koleragyanúsnak találta az esetet, a teljes személyzet, a kapitánnyal együtt, a karantén melletti magaslaton felépített katonai megfigyelőbe került. A trópuson nincs szigorúbb úr, mint a járvány. A legutolsó kínai dzsunka vagy a legnagyobb angol hadihajó egyformán megfigyelésre és karanténba kerül, legfeljebb az utóbbi (mind a hajó, mind a személyzet) külön elbánásban részesül. A karanténban lehorgonyzott járművekre egy kis őrhajó felügyel, amely háromóránként kifut a tengerre, és sorra veszi a járműveket. Az őrök errefelé kérdezés nélkül lőnek, akár a partról, akár a tenger felől közeledik valaki.
A karanténeljárás kivétel nélküli szigorúságát csak az tudja méltányolni, aki már volt a trópuson, és tudja, hogy egyetlen hajókötél vagy láda a gyanús hajóról, amelyen egyetlen beteg ember van, beviheti a ragályos betegséget, amit az egyenlítőn túl a modern orvostudomány legnagyobb erőfeszítése sem gátolhat meg abban, hogy napokon belül elharapódzék (sic!), és hetek alatt tízezreket (de előfordult már az is, hogy százezreket) pusztítson el. A karantén katonai intézmény, és harca a trópus százféle öldöklő betegsége ellen könyörtelen, szigorú, rideg, áthághatatlan.
NEGYEDIK FEJEZET 1
De mi jelentősége van mindennek, ha egyedül maradtunk, ha már senki sincs, akihez mérhetnénk magunkat, maroknyi ember rekedt itt, akik ott álltak a keflavíki repülőtéren a bőröndjeikkel, útra készen figyelték a kijelzőt, delayed, delayed, cancelled, tekintetükben kialudt a remény, már nem szolgálnak összehasonlítási alapul, nem tartoznak senkihez, kísértetekké váltak a letisztult stílusú szállodai szobákban, az izlandi kötött pulóverek és Gore-Tex- kabátok között, a Kínából behozott, a stykkishólmuri szuvenírboltban a szintén kínai turistáknak szemérmetlen összegért árult plüsslundáikkal, és a lundák ugyanúgy nem térhetnek haza többé, mint a turisták, akik megvették őket.
A VILÁGVÉGE TÖRTÉNETE RÖVIDEN II.
223. oldal, Hatodik fejezet (XXI. Század, 2016)
– Egész életemben a zsidóságomtól próbáltam szabadulni, olyan akartam lenni, mint a többiek, és látod, hol az antiszemiták kergetnek, hol a zsidók rángatnak vissza a karanténba. Ha nem volnék zsidó, még munkát sem kaptam volna a gyémántkereskedésben.
285. oldal
Karanténban vagyunk, tífuszkaraténban, de nem hagynak tétlenkedni bennünket.
190. oldal Kenyér