Kara Gillian személy

– Gillian nyomozó – szólt közbe Kristoff elviselhetetlenül hűvös és érzelemmentes hangon –, leghőbb vágyunk együttműködni a helyi rendfenntartó erőkkel a letartóztatás foganatosítása és a sorozatos bűntények elkövetőjének elítélése érdekében.
Pislogtam egyet. Aztán ragyogó mosolyt küldtem felé.
– Remek! Köszönöm, szivi! – csaptam rá könnyedén a karjára, és visszafordultam a holttest felé. – Akkor csak egy percet kérek.

166. oldal

– Kara Gillian vagyok – jelentettem ki tisztán, ahogy újrafontam az erőket, megnevezve magamat a kötési művelet részeként. Nem állt szándékomban feltételeket szabni és eloldani a kötést, de a szabályokat be kellett tartani. – Megidéztelek, hogy szolgálj…
A nevetés félbeszakított. A hideg hang elvágta a szavaimat, és hatására végigfutott a hátamon a hideg.
– Hogy szolgáljalak? – A hang a guggoló alaktól származott, derűs volt és gonosz. – Leolvasztom a húst a csontjaidról, és a szélbe szórom a véredet.
Ó, a francba.