kapzsiság fogalom

Mellékesen szólva, Trout írt egy könyvet a pénztermő fáról. A levelei húszdolláros bankjegyek voltak. A virágai államkötvények. A gyümölcsei gyémántok. A fa vonzotta magához az emberi lényeket, akik aztán ott, a fa tövében mind megölték egymást, és ebből nagyon jó trágya lett.
Így megy ez.

[…] a kapzsiság az ember fekete lyuka. Hogy annak, aki irányítani akarja a világot, először is arról kell meggyőznie bennünket, hogy egyre többre van szükségünk. El kell hitetnie velünk, hogy ma többet érdemlünk, mint tegnap. A hatalom, befolyás megszerzésének receptje: telhetetlenné tenni minket. Függővé.

205. oldal

– Az emberi kapzsiság nem ismer határokat

    A klímaproblémák és a biológiai sokféleségre leselkedő veszélyekből adódó gondok egyaránt a kapzsiság számlájára írhatók. Ám a kapzsiság éppen csak a kapzsi embert nem aggasztja. Ezt történelmi példák sora tanúsítja.

52. oldal

A mohóságot már-már kötelességnek tartották. Annyira hatásosan alakították ki a kapzsiság és a telhetetlenség légkörét, hogy ezek a szavak már ki is mentek a divatból. Ma ezt sikernek hívják. Már senki sem tartja a mohóságot csúnya vagy erkölcstelen dolognak; olyanannyira beépült az életünkbe, hogy amikor ez a texasi fazon mohóságában megkaparintotta az általa meg sem nyert választásokat, félreálltunk, és hagytuk, hadd vigye – hiszen voltaképpen nem is igazán mohó volt ő, egyszerűen csak ügyes. A korporatív mezőgazdasági üzemek tevékenysége, amely kockázatos genetikai műveletekkel átfazonírozza a kukoricapelyhedet, az sem őrültség vagy mohóság – hanem haladás.

14. oldal

Inopiae desunt multa, avaritiae omnia.
A szegény sok mindenben szűkölködik, a kapzsi mindenben.

95. oldal, Publilius Syrus szentenciái (Lazi, 2002)

Aljas, undorító és veszélyes emberek irányítják Hollywoodot, a tévécsatornákat és a szórakoztatóipart. Természetesen a háttérben a kapzsiság áll, hiszen ha csupa agyhalott zombi mászkál a világban, akkor bármilyen szemetet meg lehet velük etetni. A gazdagság ára tehát a tömeges lobotómia, az egyéniség és a kreativitás eltaposása.

362. oldal, Tizennyolcadik fejezet: From Beer to Eternity – Újabb találkozás a halállal, és Mikey utolsó fellépése (2018, Konkrét Könyvek)

    A Cherokee indián nagyfőnök tanítja unokáját az életre.
    Egy harc folyik bennem állandóan, egy iszonyatos harc, két farkas között.
    Az egyik az ördög. Ő a harag, az irigység, a szomorúság, az önteltség, a kapzsiság, a mohóság, az önsajnálat, a bűn, a neheztelés, az alsóbbrendűség, a hazugságok, az önhittség, a fölényesség, az önzés.
    A másik a jóság. Ő a vidámság, a békesség, a szeretet, a remény, a derültség, a nyugalom, az alázatosság, a szerénység, a kedvesség, a jóság, a jóindulat, a megbocsátás, az együttérzés, a nagyvonalúság, az igazság, a szánalom, a bizalom.
    Hasonló harc megy végbe benned, és mindenki másban is.
    Az unoka elgondolkodott egy darabig, majd megkérdezte nagyapját:
    És melyik farkas fog győzni?
    Az öregember egyszerűen válaszolt:
    Az, amelyiket eteted!
    Mind a két farkas létezik, és mi döntjük el, hogy melyiket etetjük.

124-125. oldal, Hatodik előadás (Neuro 2002, 2015)

A kapzsiság a pusztulás gyökere.

[…] nagy különbség van a kultúrák között abban a tekintetben, hogy a társadalmi berendezkedés előmozdítja és bátorítja-e a kapzsiságot, az irigységet és a kizsákmányolást, vagy megakadályozza. Előbbi esetben ezek a bűnök a „társadalmi karakter” részét képezik, azaz a társadalom tagjainak többségében jelen vannak, míg utóbbi esetben egyedi személyiségtorzulásokról van szó, ami nem befolyásolhatja a társadalom egészét.

236. oldal