kandalló tárgy
Idézetek
Az Olvasónak könnyű. Betáncol a könyvesboltba, fölhörpinti a bejárat mellé helyezett pezsgőt, és azt mondja, ilyen és ilyen írót szeretnék. Nagy, kicsi, ügyes, praktikus, szomorú, vidám, mindentudó, klasszikus, posztmodern író kell – s máris jöhet az olvasás csodája. Aztán ha mégsem tetszik az olvasmány, leteszi a könyvet, és elfelejti. A vidám lángokkal lobogó kandallóba veti. Kidobja a vonat ablakán, legelő tehenek közé. Elássa a kert végében, a nagypapával együtt temeti el.
Az Olvasó visszaviheti a könyvet a boltba.
Kérem, ez a kötet pocsék, tele van semmirekellő mondattal, kérek egy másik írót!
71. oldal, Milyen olvasót szeretnék? (Magvető, 2017)
Trelawny professzor leült a kandalló előtt álló székbe, és végighordozta tekintetét tanítványain.
– Úgy határoztam – szólt –, hogy a tervezettnél korábban avatlak te benneteket a kristálygömb titkaiba. A sors szándékait fürkészve tudomásomra jutott, hogy a Gömb áll majd a júniusi vizsgátok középpontjában, s szeretném, ha elég időtök lenne gyakorolni.
Hermione gúnyosan felhorkantott.
– Ez nem lehet igaz – szólt félhangosan. – A sors szándékait fürkészve tudomására jutott… De hisz ő maga dönti el, hogy miből vizsgázunk! Mondhatom, nagy kunszt megjósolni a saját szándékait.
A hygge szimbólumai – a kandalló, a gyertyafény, a frissen sült édes sütemény, a forró csokoládé – mind-mind melegséget árasztanak.
101. oldal
Louisa Thomsen Brits: Hygge 68% Harmónia dán módra
A szabadon lobogó tűz és a ropogó fahasábok ősi vonzereje a szívünkhöz szól. A nyitott kandalló és a fatüzelésű kályha olyan melegséget sugároz, amihez a központi fűtés melege nem fogható: lélekemelő, léleksimogató, lelket melengető.
101. oldal
Louisa Thomsen Brits: Hygge 68% Harmónia dán módra
A napóleoni időkben épített, dór-oszlopos, nagy, világossárga fóti kastély, s benne a 80,000 kötetes könyvtár, amelyet József dédapám és fia, István gyűjtöttek össze, a mahagóni könyvespolcokkal, karzatokkal és csigalépcsőkkel, stukkós mennyezettel és kandallóval, 300 holdas parkjával és tavával olyan aranyketrec volt, amely előkelő elzártságban tartott bennünket a külvilágtól.
25. oldal
– Nincs jobb a kandallóban égő fahasábok tüzénél – mondta Johnson ezredes, miközben újabb fadarabot dobott a tűzre, és székét közelebb húzta a lángokhoz.
80. oldal, Hercule Poirot karácsonya