!

jövő fogalom

José Saramago: Vakság
George Orwell: 1984
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Alison Lurie: Végállomás, Florida
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Raana Raas: Az ogfák vöröse
Raana Raas: Kiszakadtak
Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Anne Rice: Boszorkányok órája
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána
Dean R. Koontz: A rossz hely
Bartis Attila: A nyugalom
Neil Gaiman: Sosehol
Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk
Blaise Pascal: Gondolatok
Michelle Richmond: A köd éve
Frank Herbert: A Dűne istencsászára
David Herbert Lawrence: Lady Chatterley szeretője
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
David Mitchell: Szellemírók
Robert N. Charrette: Jól válaszd meg az ellenségeidet
Ernst Jünger: A márványszirteken
Frank Herbert: A Dűne gyermekei
Vladimir Nabokov: Ada
Lois Lowry: Az emlékek őre
Robert Merle: Szenvedélyes szeretet
James Clavell: A sógun
László Endre: Szíriusz kapitány fogságban
Parti Nagy Lajos: Hősöm tere
Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Eckhart Tolle: A most hatalma
Stanisław Lem: Az Úr Hangja
Terry Pratchett: Mort
A. S. Neill: Summerhill
Lőrincz L. László: A Nagy Kupola szégyene
Kozma Mária: Sárkányfogvetés
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember
Albert Camus: A pestis
Denis Diderot: Az apáca
Publius Vergilius Maro: Aeneis
Arthur C. Clarke: Holdrengés
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Philip K. Dick: Transz
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
C. S. Lewis: Csűrcsavar levelei
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik
Giacomo Leopardi: Rövid erkölcsi írások
Guy de Maupassant: Urak és hölgyek csevegnek
M. Nagy Miklós (szerk.): Orosz Erato – Szendvics vörös kaviárral
Balázs Béla: Az álmok köntöse
William Eastlake: A művész arcképe Huszonhat Lóval
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Szepes Mária: A változatlanság hullámhossza
William Paul Young: A viskó
John Grisham: Az utca ügyvédje
Brandon Bays: Jelenlét
Antoine de Saint-Exupéry: A katedrális kövei
Michael Crichton: Félelemben
Graham Swift: Lápvilág
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Aldous Huxley: Nyár a kastélyban
Kate Morton: Felszáll a köd
Dániel Anna: Diderot világa
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája
Zoltán Péter: A képzelet varázslója
Nyikolaj Jevdokimov: Kálvária tér
Barcza Szabolcs: A csillagok élete
Raana Raas: Hazatérők
Dennis Lehane: Viharsziget
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak – A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Walter G. Scott: Világvége jóslatok és próféciák
Vladimir Nabokov: Baljós kanyar
Alekszej Loszev: A mítosz dialektikája
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Nacume Josinori: Batman: Halotti maszk
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei
Sass Henno: Itt jártam
Kij Johnson: Kicune
Alekszandr Grin: Fandango
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
George Gordon Noël Byron: Naplók, levelek
Szilágyi Vilmos: Nyitott házasság – korszerűbb életstílus
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 3.
Agatha Christie: Négy színmű
Quintus Horatius Flaccus: Ódák
Richelle Mead: Véreskü
Justin Cronin: A szabadulás
Saulius Tomas Kondrotas: A kígyó pillantása
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Paul Feyerabend: A módszer ellen
John Green: Alaska nyomában
John Green: Katherine a köbön
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia
Komjáthy Jenő: Komjáthy Jenő összes költeménye
Bán Mór: A Mennydörgés kapuja
Umberto Eco: Ellenséget alkotni
Anatole France: Barátom könyve
Stéphane Hessel: Háborodjatok fel!
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Wilkie Collins: A fehér ruhás nő
Gayle Forman: Hová tűntél?
Don DeLillo: Cosmopolis
Jennifer Crusie: Száguldás a szerelembe
David Mitchell: Felhőatlasz
Szondy Máté: Megélni a pillanatot
Szepes Mária: Merre tartasz, ember?
Cat Patrick: Forgotten – Úgyis elfelejtem
Dan Wells: Partials – Részben ember
Kiss Ádám – Benk Dénes: Kiss Kiss Benk Benk
Nick Vujicic: Élet korlátok nélkül
Darren Shan: Gyilkos születik
Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
Mikes Kelemen: Mikes Kelemen törökországi levelei
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Noemí Marcos Alba: Tetoválások
Chuck Palahniuk: Fulladás
José Saramago: Tetőablak
Marcia Willett: A kert titkai
Maurice Druon: Franciaország nőstényfarkasa / Liliom és oroszlán
Federica Bosco: Maradj velem, angyal
Chuck Palahniuk: Halálraítélt
Holly Black – Cassandra Clare: The Iron Trial – A vaspróba
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Etty Hillesum: An Interrupted Life
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Elisa Medhus: Fiam és a túlvilág
John Green: Papírvárosok
Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet
Steven D. Levitt – Stephen J. Dubner: Agyament gondolkodás
Kjell Westö: Ahol egykor jártunk
Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház
J. L. Armentrout: Opposition – Ellenállás
Papp Dóra: Tükörlelkek
Francesca Haig: A tűz gyermekei
Sarah Addison Allen: A varázslat tava
Joachim Meyerhoff: Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt
James Van Praagh: Befejezetlen ügy
Stephen Grosz: Életvizsgálatok
Eleanor Catton: A fényességek
Borsa Brown: Az Arab lánya
Kim Holden: Bright Side
Kylie Scott: Play – Futam
Wendy Higgins: Angyali kísértés
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Rick Yancey: Az utolsó csillag
Ted Chiang: Életed története és más novellák
Farkas Márta: Csak egy élet
Jeremy Barlow: Star Wars: The Clone Wars – Deadly Hands of Shon-Ju
Sandra Marton: A puma tekintete
Maria Turtschaninoff: Maresi
Gary Chapman: Az 5 szeretetnyelv
Brittainy C. Cherry: Csendfolyó
Nicole Williams: Clash – Csattanás
Max Tegmark: Élet 3.0
Ayu Utami: Saman
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Colleen Hoover: Ugly Love – Csúf szerelem
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra
David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom
Róbert Katalin (szerk.): Meghitt pillanatok

Idézetek

>!
_nalla_

Mert lehetséges, hogy mindig is el fogom felejteni a múltat. De amit igazán az eszembe kell vésnem, az a következő:
Képes vagyok megváltoztatni a jövőt.

275. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jövő · London Lane
>!
Belle_Maundrell 

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Akárki mondta is, hogy a múlt halott, tévedett. Pont fordítva van. A jövő az, ami halott, az már lejátszott meccs. Ez az egész éjszaka egy hatalmas baklövés volt. Nem lehet visszatekerni az elmúlt éveket. Nem fogom tudni már jóvátenni a hibákat, amiket elkövettem vagy mégsem ígérni meg, amit megígértem. Nem fogom már visszakapni sem Miát, sem pedig magamat.

153. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adam Wilde · jövő
>!
Sli SP

A jövő legjobb prófétája a múlt.

104. oldal, Napló 1821. január 28.

Kapcsolódó szócikkek: jövő · múlt
>!
Sli SP

Amit a jövőtől kívánunk, az nagyon gyakran valamilyen elveszett, képzeletbeli múlt képe.

173. oldal (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: jövő · múlt
>!
krlany I+SMP

Akkor este sikerült túladnia élete első adagján. Négy gramm metamfetaminon és egy lélegzetnyi férfias önbecsülésen. Ezek ára egy használt Nokia volt titánium előlappal és 600 korona készpénz, egy törött szív és bónuszként teljes közöny úgy a saját, mint a világ jövője iránt.

6. fejezet - 10:59

Sass Henno: Itt jártam Az első letartóztatás

Kapcsolódó szócikkek: jövő · kábítószer, drog
>!
s_l_m

A görög mitológiában az Epimétheusz, a „csupán utólag okuló”, „meggondolatlan” és Prométheusz, az „előre tudó” és „előre gondolkodó” név azt sugallja, hogy az ember sajátos létmódjához ugyanolyan mértékben hozzátartozik a jövő, mint a múlt és a jelen.

Remény vagy halál?

Kapcsolódó szócikkek: Epimétheusz · jövő · Prométheusz
>!
Ciccnyog IP

– A jövő mindig egésznek, megváltoztathatatlannak látszik. A jövőben mindig magasra nőtt, boldog emberek vagyunk – magyarázta Kinski. – Ez az oka annak, hogy csalódunk a jövőben. Minden alkalommal csalódunk. Soha nem képes olyan rohadtul kellemes hellyé válni, mint amilyennek szánjuk.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csalódás · jövő
1 hozzászólás
>!
Chöpp 

Homályos vággyal emlékszem jövőmre.

Kapcsolódó szócikkek: jövő
>!
EBrody I

Az emberi evolúció folyamán, mikor fokozatosan ráébredtünk arra, milyen elszigeteltek és magányosak vagyunk a kozmoszban, saját életünk pedig milyen törékeny, mítoszokat és hiedelmeket alkottak, hogy a világegyetem könyörtelen, kiszámíthatatlan erőit befolyásoló vagy legalábbis érthető rendszerré lényegítsék át. A kultúrák egyik legfontosabb szerepe az, hogy a benne élőket megoltalmazza a káosztól, és biztonságérzettel töltse el őket saját fontosságukat és végső sikereiket illetően. Az eszkimók, az Amazonas-medence vadászai, a kínaiak a navajo indiánok, az ausztrál bennszülöttek és New York lakói mind magától értetődőnek tekintik, hogy a világmindenség közepében élnek, és kivételes helyzetük következtében övék a jövő. Az efféle előjogokba vetett hit nélkül nehéz lenne szembenézni a lét csapdáival.

(A kultúra pajzsai)

Kapcsolódó szócikkek: evolúció · jövő · kultúra · világegyetem, univerzum
>!
volna

A jövő a civilizációé, nem pedig a kultúráé: a jövőt a lelkileg halott, intellektuálisan pesszimista ember hódítja meg.

150. oldal (Andrej Platonov: Antisexus) [1926]

Kapcsolódó szócikkek: civilizáció · jövő · kultúra