Joseph Grand személy
Idézetek
KingucK P>!
Grand mélyen belesüppedt a vánkosba, bőre megzöldült, szeme csillogása kihunyt. Mereven nézte az ösztövér tüzet, melyet Tarrou gyújtott a kandallóban, egy láda roncsaiból. – Rosszul vagyok – mondotta. Lángba borult tüdejéből fura pattogás hallatszott, és kísérte mindazt, amit mondott. Rieux a lelkére kötötte, hogy hallgasson, és azt mondta, hamarosan visszajön. Furcsa mosoly jelent meg a beteg arcán, de valami gyengédséggel vegyest. Erőlködve pislogott egyet. – Ha megúszom, le a kalappal, doktor úr! – A következő pillanatban teljesen elhagyta az ereje.
3. fejezet