jóság fogalom

– Az ember a csuprot, amit születésekor üresen kap, többnyire nem jósággal tölti meg – jelentette ki szomorkásan B. atya.
– A jóság unalmas emberi tulajdonság – vetette közbe Pimperlin.
– Mégis tisztelendő – emelte fel figyelmeztetőn mutatóujját a szerzetes.

352. oldal

Ifjúságom óta – s már benne vagyok a korban – mindig különösen undorítónak, fojtogatóan elviselhetetlennek éreztem az emberi gonoszságot, és úgy éreztem: haladéktalanul el kell pusztítani, ki kell nevetni – miközben a jóságot alig vettem észre az emberekben, mivel annyira meg voltam győződve, hogy ez a normális állapot, ami éppoly nélkülözhetetlen, éppoly adott és elidegeníthetetlen tulajdonsága az embernek, amennyire az életé a lélegzés képessége. Az évek során roppant finom szimatom alakult ki a rosszra, miközben a jó iránti viszonyom kezdett némileg megváltozni, mert rájöttem, hogy megszokottsága, amelyből figyelmetlenségem származott, csalóka: a jó éppenséggel nagyon is szokatlan, és semmi biztosítékom sincs, hogy ha éppen szükségem lenne rá, rátalálok.

165. oldal Zsarnokölés

Az erény az a belső erő, mely a szeretettől vezérelve önfeláldozásra, jóra buzdít és nemcsak jó cselekedetre készteti az embereket, hanem arra is, hogy önmaguk legjavát adják.

97. oldal

    A tudósnak igen rosszra fordult a sora; baj és bánat kísérte mindenhová, s mindaz, amit az Igazságról, a Jóságról és Szépségről mondott, a többség számára nem volt más, mint disznók elé vetett gyöngy.

27. oldal, Az árnyék (Polar Könyvek, 2005)

– Meghalt az anyám, szegény anyám!
A Madame pedig rendes hangján ezt mondta rá:
– Hát ez olyan baj, amin én nem tudok segíteni… mindenesetre azért a munkájában ne legyen hátramaradás…
Ez volt minden. No, az én asszonyomat sem veti szét a nagy jóság!

67. oldal

– Nem. Neked nem ezek a bogyók okozzák a legnagyobb fejtörést – sziszegte a kígyó. – A probléma az, hogy nem tudod rávenni magad, hogy hátat fordíts nekem. Hogy itt hagyj! Mert azzal elpusztítanál. Megölnél. Milyen lassú, kínzó, gyötrelmes halálom lenne. Nem a bogyókon jár a te agyad, hanem azon, hogy miként tudnál megmenteni. Mert te az életet választod. Mindig.
– Hallgass! – kiáltott rá a kisegér. – Mit tudod te, mire vagyok képes, és mire nem?
– Túl jó vagy. Ezért vagy te préda, én pedig ragadozó.

104. oldal

Higgy a jóságban, és boldog leszel, de ez a boldogság csak akkor tarthat örökké, ha megosztod azt másokkal is.

42. oldal