jóság fogalom

James Joyce: Ifjúkori önarckép
Kiss Noémi: Trans
Amélie Nothomb: Vádirat
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Agatha Christie: És eljő a halál…
Lázár Ervin: Hét szeretőm
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Danielle Steel: Zoya
Kathy Reichs: A holtak beszélnek
George R. R. Martin: Királyok csatája
Anne Rice: Lestat, a vámpír
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
William Shakespeare: Hamlet
Fekete István: Tüskevár
Peter Marshall: Nincs helyed a temetőben
Anthony Burgess: Gépnarancs
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
William Shakespeare: Ahogy tetszik
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
Fekete István: Bogáncs
A. S. Neill: Summerhill
Fekete István: Barangolások
Oscar Wilde: Bunbury
Hans Christian Andersen: Andersen legszebb meséi
Dante Alighieri: Isteni színjáték
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Henry David Thoreau: Walden / A polgári engedetlenség iránti kötelességről
John Steinbeck: A Kék öböl
Kemény Zsigmond: A rajongók
Chaim Potok: A kiválasztott
Babits Mihály: Tímár Virgil fia / Halálfiai / Válogatott novellák
Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Szabó Magda: Örömhozó, bánatrontó
Agatha Christie: Tükrökkel csinálják
Alekszandr Grin: Bíborvörös vitorlák
Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Kuklay Antal: A kráter peremén
Geert Kimpen: A kabbalista
Josephine Hart: Gyűlöllek
Dobos László (szerk.): A pillangó álma
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Gyóni Géza: Az élet szeretője
Tóth-Vásárhelyi Réka: A csodálatos fababa meséje
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Rohinton Mistry: Családi ügyek
Paul Roth: Istennel mindig beszélhetünk
Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
Sánta Gábor (szerk.): Az ismeretlen Fekete István
Bálint Lea Ráchel: Boldogságom erdeje
Papp Lajos: A magyarokhoz
Jerome M. Vereb: II. János Pál pápa: Minden napra egy gondolat
Gretchen Rubin: Boldogságterv
Marék Antal: Így élt Albert Schweitzer
Osho: Végzet, szabadság és a lélek
Linda Castillo: Könyörgés
Közép-ázsiai török közmondások
Danielle Trussoni: Angelology – Az átok
Urbán László (szerk.): Karácsonyi legenda
Cassandra Clare: Az angyal
Heller Ágnes: Általános etika
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi
Oscar Wilde: Salome / A páduai hercegnő / A flórenci tragédia
Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
Szent István király Intelmei és Törvényei
Moldova György: Az ideális hadifogoly
Jonathan Franzen: Szabadság
Trux Béla: A templomos lovag
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
Barsi Balázs: Örökké megmarad
Gerely Jolán: Ki vagyok?
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Hegyi Béla: Alkotó időszakok
Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón
Bronnie Ware: Életkönyv
Jonathan Franzen: Erős rengés
Karina Halle: On Every Street
Reif Larsen: T. S. Spivet különös utazása
Mircea Dinescu: A jóság rémuralma
Cassandra Clare: Mennyei tűz városa
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A Márk-változat
Victor Hugo: Ezt láttam
Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt
Vladimir Nabokov: Első szerelem
Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs
Octave Mirbeau: Egy szobalány naplója
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Giorgio Armani: Giorgio Armani szerint a hülyék sosem elegánsak
Susan Meissner: A körömvirágos sál
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Cseke Gábor: Elveszett birtokok
Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája
Don Winslow: A kartell
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a páratlan vőlegény
Albert Schweitzer: Albert Schweitzer, a gondolkodó
Pásztohy András: A kisegér, aki majdnem hős lett
Morgan Rhodes: Királyok harca
Nádas Péter: Világló részletek
Jessica Joelle Alexander – Iben Dissing Sandahl: Gyereknevelés dán módra
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje
Sarah Perry: Az essexi kígyó
Margaret Atwood: Boszorkánymagzat
M. J. Arlidge: Bújócska
Anne Frasier: A testolvasó
Meik Wiking: Lykke
Matt Haig: Ha megáll az idő
Bob Gass: Fedezd fel a küldetésedet!
Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben
Ákody Zsuzsa: Lélekrablók
Michael Ende – Wieland Freund: Rosszcsont Rodrigó és Filkó, a fegyverhordozója
Victor LaValle: Bölcsőrablók
Szigeti Kovács Viktor: A táltos
Borsa Brown: Sapho második rész
Ann O'Loughlin: A bíró felesége
Gyökössy Endre: Szeress most!
Klaus Douglass – Fabian Vogt: 40 nap alatt az Én körül
Szalai Lilla (szerk.): Buddha bölcsességei / Wisdom of the Buddha
Fonda Lee: Jáde város
Jamie Littler: Zúzmaraszív
Guseo András: Gondolat hatalma
Sarah Jio: Párizs összes virága
Bauer Barbara: A fekete rózsa
Dömötör Emőke – Ruff László (szerk.): Napról napra
Robert Galbraith: Zavaros vér
Szergej Lukjanyenko: A varázsló utolsó éjszakája
Szántó Dániel: A hatszög
Jonathan Franzen: Keresztutak I–II.
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Ella Frank – Brooke Blaine: Shiver
Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén
Guillaume Musso: A brooklyni lány
Darvasi László: Az év légiutas-kísérője
Bálint Erika: És ott lesz majd a szeretet
Chris Whitaker: Ahol az égbolt véget ér
Nógrádi Gergely: Mortinfern alkonya
Hidas Bence: És mindent betemet a hó

Idézetek

Morpheus>!

A pokoltól, vagy a rendőrtől, vagy a büntetéstől való félelmen alapuló jóság távolról sem jóság, az csupán gyávaság. A jutalom, vagy a dicséret, vagy a menny reményében gyakorolt jóság pedig megvesztegetésen alapszik.

146. oldal

A. S. Neill: Summerhill A pedagógia csendes forradalma

Kapcsolódó szócikkek: büntetés · gyávaság · jóság · jutalom · mennyország · pokol · rendőr
1 hozzászólás
Jagika P>!

„A legnagyobb erő a jóság.”

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság
2 hozzászólás
gesztenye63>!

Ho­gyan és mi­ért lesz va­la­ki jó?
A bá­tor­ság en­gem nem na­gyon iz­gat; Szá­la­si ha­lált meg­ve­tőn vi­sel­ke­dett a bitó alatt, vagy Adolf Eich­mann sem volt gyá­vá­nak mond­ha­tó ép­pen.
De mi­ért for­dít­ja va­la­ki bá­tor­sá­gát a jóra?
Mi­ért lesz va­la­ki jó?

119. oldal, Egy igaz ember

Kapcsolódó szócikkek: jóság
4 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

– A jóságnak, a valódi jóságnak valami kegyetlenségféle is a része.

336. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság
Kalmár_Melinda P>!

[…] a jó emberek akkor is szépek, amikor csúnyák.

179. oldal, Kati és a néger

Kapcsolódó szócikkek: jóság
Chöpp >!

Féltékenység és harag tüze lobbant benne, és ennek a fényénél egyszerre megvilágosodott előtte, hogy létezik a világban abszolút jóság, és hogy ő elérhetetlen távolságban van ettől az eszménytől.

480. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság
1 hozzászólás
abstractelf>!

Még a legsötétebb, legkegyetlenebb lelkekben is ott van a jóság magja. És a legtökéletesebb hősben is bujkál sötétség. A kérdés az, kinek áldozunk: a sötétségnek vagy a fénynek? Minden döntésünkkel választunk e kettő között, életünk minden egyes napján. Ami számodra nem tűnik gonoszságnak, az más számára az.

218. oldal, 17. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eirene · gonoszság · jóság
Belle_Maundrell >!

De a jóság nem egyenlő a nemességgel, és semmi sem kegyetlenebb, mint az erény.

160. oldal, 7 - Éjszakai összecsapás

Kapcsolódó szócikkek: erény · jóság
hanna_emily_stone>!

– Szerintem a jóság nem gyengeség – vágott vissza Ash.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság
icu79>!

Az olyan ember, aki mindig jót cselekszik, soha nem lesz elég jó mások szemében.

561. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság