Jonah személy

Rose Woods: A vámpír szerelme

Idézetek

ap358 P>!

– Mit keres itt kinn egymaga? – hallotta meg a hangot, aminek hallását hetek óta vágyta már. Mintha iménti sötét gondolatait elfújta volna a szél. Egyik pillanatról a másikra tért vissza minden meggyőződése, amit a csalódottság és önbizalomhiány megkérdőjelezett, és most már biztos volt benne, hogy soha nem képzelődött, soha nem tévedett. Minden korábbi teóriája helyes volt.
– És ön? – kérdezett vissza alig hallhatóan, mert a hangja elfúlt az izgatottságtól.
– Természetesen téged – váltott át a férfi hirtelen személyesebb hangnemre, ami még közeli barátok között is nagy merészség volt, ám a lányt egyáltalán nem zavarta. Ott, abban a pillanatban teljesen helyénvalónak tűnt.
– És mégis mi oka lett volna rá? – maradt mégis makacsul a magázódásnál.
– Hiányoztál.

Kapcsolódó szócikkek: Jonah · Julianna