John Paul Renard személy
Idézetek
– Ha velem akarsz jönni, akkor én vagyok a parancsnok, te pedig azt teszed, amit mondok. Ez van, világos?
Avery habozás nélkül válaszolt. – Amikor leugrottam a tűzlétráról, a kocsid tetején landoltam és behorpasztottam. Ez van, világos?
Elvigyorodott és a gázra lépett. Csoda, hogy őrülten szerelmes ebbe a nőbe?
– El fogod veszteni az állásod, mert segítesz nekünk? – kérdezte John Paul. – Averyt keresi az FBI.
– Én nem az FBI-nak dolgozom. Inkább független vállalkozónak nevezném magam.
John Paul bosszankodva nézett rá. – Igenis, az FBI-nak dolgozol. Mit gondolsz, mi a fenéért kaptad a jelvényt?
– Hogy könnyebben tudjak parkolóhelyet szerezni. Csak ezért hordom magammal.
– Theo pont őt küldte – csattant fel a férfi, és dühében a levegőbe öklözött.
– Kit? – kérdezte most már türelmetlenül a lány.
– Clayborne-t. Noah Clayborne-t küldte. – Úgy ejtette ki a férfi nevét, mintha valami kellemetlen ízű falatot köpne ki.
Magatartása összezavarta a lányt. – De hiszen Noah-t hívtad az üdülőből. Hallottam, amikor vele beszéltél. Akkor miért vagy most dühös?
– Igen, felhívtam, de azt nem gondoltam, hogy találkoznom is kell vele – morogta John Paul. Megfordult és gyorsan végigmérte a lányt, majd rámordult. – Végy fel valami átkozott cuccot.
Avery végignézett magán. Igen, jól emlékezett, van rajta ruha. Fehér teniszcipő, kék sort és fehér póló. – Mi a baj azzal, ami most van rajtam?
– Keveset takar. Ó, az ördögbe is, az se számítana, ha úgy öltöznél, mint egy apáca. Noah akkor is rád fog hajtani. Én pedig lelövöm a gazfickót. – Az ajtóhoz törtetett és felrántotta, majd kimasírozott a tornácra. – Csak figyeld meg!
259. oldal
– Senkit nem bírsz, akinek hatalom van a kezében.
A férfi nem sértődött meg. – Ismered a mondást: Az abszolút hatalom abszolút romlást okoz.
– Az FBI-nak nincs abszolút hatalma.
– De ők azt hiszik magukról, hogy van.
– Tudod, mit mondok én neked?
– Mit?
– Terápiára lenne szükséged, hogy megszabadulj az ellenséges érzelmeidtől.
A diktátorok úgy nőnek, mint a gaz. Ha egyet kirántasz, két másik terem a helyébe.
372. oldal
– Mire gondolsz? A boldogság szigetedre készülsz?
Avery John Paul vállára hajtotta a fejét és elmosolyodott. – Már régóta ott vagyok.
294. oldal
– Mi történt veled? – hökkent meg a lány. A férfi nem válaszolt. – Úgy nézel ki, mint aki sárfürdőt vett. Mi történt? – ismételte meg a kérdést.
John Paul képtelen volt levenni szemét a lány lábairól. Különböző vad fantáziaképek vonultak el lelki szemei előtt. – Beraktam a pajtába a kocsit, és arra gondoltam… az olaj… a kerekek…
– Igen?
– Tessék?
Végre sikerült rávennie magát, hogy a szemébe nézzen. Sejtette, hogy valószínűleg úgy bámul, mint borjú az újkapura. Amikor meglátta az ajtóban állni, térde kis híján megcsuklott.A patyolattiszta lány látványa részegítően hatott rá. El kellett ismernie, hogy Avery ragyogóan néz ki. Sejti-e vajon, hogy micsoda hatalommal bír fölötte?
– Mi van az olajjal és a kerekekkel?
– Így igaz.
Összevissza fecsegett, mint valami idióta, és ennek a radikális intelligenciazuhanásnak kizárólag a lány volt az oka. Komor arccal bemasírozott mellette a fürdőszobába és becsapta maga után az ajtót, miközben összefüggéstelenül motyogott magában.
234 - 235. oldal
– John Paul, ezért még komoly bajba kerülhetsz.
Ez úgy hangzott, mint aki aggódik érte. Tele van ez a lány meglepetésekkel. Ha nem vigyáz, még a végén megkedveli.
– Vannak emberek, aki abban lelnek élvezetet, hogy betolakodnak mások magánéletébe.