John Lennon személy

Stephen King: Az
Graham Chapman: Egy hazug ember önéletrajza VI. kötet
Tony Parsons: Nem lehetsz angyal…
Vámos Miklós: Apák könyve
Greg Iles: Hongkongi aktok
Cserna-Szabó András: Puszibolt
Bernardino Zapponi: Az én Fellinim
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Nick Hornby: 31 dal
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
Kurt Vonnegut: Időomlás
John Lennon: John Lennon saját szavaival
Koltay Gábor (szerk.): John Lennon 1940–1980
Nick Hornby: Hogy legyünk jók?
Szakács Gábor: Nagy Rock 'n' Roll könyv
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): – Hány óra van? – Úgy érted, most? / „What time is it?” "You mean now?"
Kurt Cobain: Naplók
Robert Dimery (szerk.): 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
Mac Montandon: Tom Waits – Álmodban ártatlan
Barry Miles: Hippik
Ian MacDonald: A fejek forradalma
Andrzej Stasiuk: Hogyan lettem író
Dean Devlin – Roland Emmerich – Stephen Molstad: A függetlenség napja
Margitay Zsolt: 1000 + 21 Híres emberek humoros mondásai
Benedek Szabolcs: Így élt John Lennon
Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
Temesi Ferenc: 3. könyv
Barry Miles: Paul McCartney
Paul Arden: Gondolkodj fordítva!
Sándor György: Nézeteltérítés
Zoltán János: Republic 20
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Ken Lawrence: John Lennon – A zenéről, a pénzről, a hírnévről
Tardos Péter: Beat kislexikon
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
David Buckley: David Bowie
Anthony E. Zuiker – Duane Swierczynski: 26 – sötét kezdetek
Sebők János (szerk.): Rock évkönyv 1981
Balla D. Károly: Halott madárral
Niccolò Ammaniti: Én és te
Csaplár Vilmos: Az Isten
Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Irvine Welsh: Skagboys
Isaac Marion: Eleven testek
Andrea Hirata: A végletek szigete
T. Kiss Tamás: A tükörtestvér
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
B. Lotterfeld: Armageddon Reality Show
Nick Hornby: Stuff I've Been Reading
Demi Lovato: Légy erős!
Lévai Balázs: Lovasi
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Rainbow Rowell: Eleanor és Park
Michael Jackson: Moonwalk
Melissa Landers: Elidegenítve
Michele Primi: Rocktragédiák
Rainbow Rowell: Fangirl
Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül
Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Rita Falk: Télikrumpligombóc
Jenny Lawson: Őrülten boldog
Edward Rutherfurd: New York
Paavo Matsin: Gogoldiszkó
Esterházy Péter: Az olvasó országa
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Jim Robbins: Azok a csodálatos madarak
Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog
David Sheff: Csodálatos fiú
Háy János: Kik vagytok ti?
Vi Keeland – Penelope Ward: Szívtipró pilóta
Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya
Presser Gábor: Presser könyve
Rick Riordan: Az elrejtett orákulum
Stephen Fry: Héroszok

Idézetek

NB14>!

John heroinfüggősége további nehézségeket okozott a White Album felvétele során, mert állandóan a szer hatása alatt állt, csak éppen azt nem lehetett tudni, hogy felszálló vagy leszálló ágban van. A másik háromnak kínosan kellett ügyelnie, nehogy valami neki nem tetszőt tegyenek vagy mondjanak, mert azonnal robbant, és igen heves dühkitöréseket volt képes produkálni. A régi szép időkben a Yoko okozta feszültségeken még csak-csak úrrá tudtak lenni, most azonban a régi bevált reflexek nem működtek John instabil lelki állapota és szemmel látható testi szenvedései miatt.
Yoko odaült John mellé, és a felvételek készítésekor sem tágított mellőle, Mal Evanst állandóan ugráltatta, hol kajáért, hol italért küldte, mindez azonban nem volt elég, kéretlen-kelletlen még a zenei kérdésekbe is belekotnyeleskedett, amitől a zenekar többi tagja teljesen hülyét kapott. John minden figyelme Yokóra összpontosult ahelyett, hogy a zenére és a társaira koncentrált volna. A Fab Four ilyenformán Fab Five lett – anélkül azonban, hogy a másik hármat is megkérdezték volna, akarnak-e ötödiket. Yoko ezernyi apró módot talált, hogy bosszantsa a többieket. „Amikor a Beatlesről beszélt – mondja Paul –, mindig csak Beatlest mondott, „a” névelő nélkül. Beatles így, Beatles úgy. Hiába mondtuk neki, hogy A Beatles, nem és nem: továbbra is „Beatles ezt fogja csinálni”, „Beatles azt fogja csinálni”. Úgy éreztük, hogy az identitásunkat kérdőjelezi meg”. A későbbi nyilatkozataikban John és Yoko sommásan a többiek rasszista, illetve szexista beállítottságában vélte felfedezni a Yoko elleni közutálat okait, a valóság ezzel szemben az volt, hogy a helyükben puszta önvédelemből is bárki hasonlóan viselkedett volna, hiszen jogosan érezhették úgy, hogy az önbecsülésük és a zenei spontaneitásuk megőrzése forog veszélyben.
John és Yoko viselkedés nem intézhető el természetesen egyetlen kézlegyintéssel. A drogfüggők gyakran szorulnak drogos partnerük támogatására, mert csak a közvetlen közelükben érzik magukat biztonságban. A White Album felvételeinek végső szakaszában Yoko állapotos volt, ezzel is magyarázható, hogy John állandóan a közelében akarta tudni – más kérdés, hogy ennek ellenére is elvetélt.

Kapcsolódó szócikkek: heroin · John Lennon · Yoko Ono
Carmilla >!

Lennon. Élt, él és élni fog.

216. oldal, Horog (Magvető, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon
MissWenut>!

Megoszlanak a vélemények Yoko Ono nemrég megjelent albumáról. (A borítón John Lennon eltört, véres szemüvege látható). Sokan ízléstelennek tartják, ahogy Yoko, úgymond „eladja” legbensőbb érzéseit, „kiteregeti lelki szennyesét”.

216. oldal (1982)

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon · Yoko Ono
liliom1229>!

Bár fenségesen tökéletes lény vagyok, azért így is akad néhány dolog, amire nem vagyok büszke. Eszembe jutott a nap, mikor puszta irigységből elültettem a rosszindulat magját John és Paul szívében, és a Beatles feloszlott.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Apollo / Apollón · John Lennon · Paul McCartney · The Beatles
NB14>!

John paranoiája legalább őszinte volt, ha nem is volt semmi alapja. […] A probléma abból adódott, hogy John produktivitása akkor kezdett hanyatlani, mikor Pul valósággal csúcsra járatva ontotta a dalokat. A kezdeti időkben a legtöbb dalt együtt írták, így a gondok nem jelentkeztek oly drámai módon. A Hard Day's Night esetében John – csúcsformájának köszönhetően – minden erőlködés nélkül szállított 7 dalt, hármat közösen írtak, Paulnak mindössze egy maradt. Ezt követően többé-kevésbé egyensúly alakult ki közöttük a dalszerzés terén, amely Brian halála után, különösen a Magical Mystery Tourral teljesen felborult.
John sehogy sem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy de facto Paul lett a banda vezetője.

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon · Paul McCartney
fülcimpa>!

Próbálok majd átlagéletet élni… kimaradni a lapokból. De nem túl sok helyre mehet az ember, ha olyasvalakit gyilkolt meg, mint John Lennont.

– Mark David Chapmann arra kérdésre válaszolva, mit csinál majd, ha egyszer szabadlábra helyezik. Australian, 2000. október 2.

181. oldal És amit mások mondtak óróla...

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon · Mark David Chapman
XDóra>!

Szörényi Levente: A négy srác egymástól különböző, önálló karakterű egyéniség volt. Ezért kellett valószínűleg feloszlani az együttesnek. Paulnak volt a legerősebb formaérzéke, de az indulati töltés mindenképpen Lennontól jött. Ehhez párosult Harrison misztikus világa, Ringo vagabondsága.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon · Szörényi Levente
Tiger205>!

A hamburgi Star Club főnöke, Horst Fascher, így emlékezik : „John, ami az alkoholt, lányokat és vicceket illeti, teljesen extrém típus volt. Egyszer csupán csizmában ás alsónadrágban állt ki a színpadra; máskor meg majomkosztümben rohangált a Reeperbahnon.”

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Horst Fascher · John Lennon
dokijano>!

    John Lennon:
     […] Az az igazság, hogy a közönség szeretete, sőt túlzott szeretete már zavar bennünket. Az állandó őrjöngés, kiabálás a nézőtéren jóformán lehetetlenné tette, hogy zenét produkáljunk. Meg azután érdeklődésünk iránya is megváltozott. Mi, akik korábban slágerek alkotására törekedtünk, most zeneművek komponálására törekszünk, és az egészen más . . .

    Paul McCartney:
    Két esztendeje, vagy valamivel régebben, olyan felvételi technikára tértünk rá, amely már nem reprodukálható koncerttermekben, csak a hanglemezstúdiók különleges körülményei között. A nagy változásnak, a fordulatnak tulajdonképpen ez a másik magyarázata.

„Új elképzelések alapján kívánunk dolgozni” (Zeneműkiadó, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon · Paul McCartney
shannaro_head>!

A szemére vetettem, hogy rosszat mond a fiatalokról anélkül, hogy ismerné őket: „ A Hold hangjában a diszkó, amit bemutatsz, nem valóságos. Azok a fiatalok, akik a keringő hatására meghatódnak! A mai fiatalokat John Lennon Imagine-je hatja meg, nem a keringő…” Soha nem tűrte a kritikát vagy a bírálatot. Bosszúsan felelte: „Ez csak a te véleményed, a kritikusok egybehangzólag állították, hogy tökéletes: az igazi, a megtestesült diszkó!”

182-183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Lennon