Joe Morelli személy

– Mindenesetre működött. Mit csináltál a kocsinknál?
– Nem a mi kocsink. Az én kocsim. Megengedem, hogy vezesd.

– Csak a szépségszalonba megyek. Nem lesz semmiféle baj.
– Édesem, neked a baj a második neved.

– Vezethetem? – kérdeztem.
– Nem.
– Miért nem?
– Mert az én motorom.
– Ha nekem lenne egy Ducatim, én hagynálak téged vezetni.
– Ha neked lenne egy Ducatid, valószínűleg szóba sem állnál egy hozzám hasonló lepattant alakkal.
– Emlékszel még rá, amikor én hatéves voltam, te nyolc, és bevittél apád garázsába vonatost játszani?
Morelli szeme összeszűkölt.
– Ugye nem akarod megint felhozni ezt az ügyet?
– Sosem lehettem vonat. Mindig te voltál a vonat, és nekem jutott az alagút szerepe.
– Mert nekem jobb felszerelésem volt a vonatozáshoz.
– Tartozol nekem.
– Nyolcéves voltam!
– És amikor tizenhat éves koromban elcsábítottál a pékségben, a süteményespult mögött?
– Mi van vele?
– Nem lehettem felül. Végig én voltam alul.
– Az teljesen más.
– Nem más! Ugyanaz!
– Jézusom! – sóhajtott lemondóan Morelli. – Tiéd az istenverte motor.
– Hagyod, hogy én vezessek?
– Igen, vezethetsz.
Végigfutattam a kezem a motoron. Karcsú volt, sima és vörös. Morelli a másik sisakot a hátsó üléshez szíjazva tárolta. Meglazította a hevedereket, és átnyújtotta a bukót.
– Szégyen eltakarni ezeket a csodálatos tincseket.
Fejemre húztam a sisakot.
– Már elkéstél a hízelgéssel.

– Stephanie-ra és Joseph-re. Hosszú életet és sok bambinót kívánok nekik.
– Te is így gondolod? – kérdeztem Joe-tól.
Joe szedett magának egy adag raviolit, és megszórta reszelt sajttal.
– Csak két bambino. Egy zsaru fizetéséből nem lehet nagy családot fenntartani.
Megköszörültem a torkom, és metsző pillantással néztem rá.
– Oké, oké – bólintott Joe. – Nem lesz bambino. Stephanie azért költözött hozzám, mert laknia kell valahol, amíg a lakását helyre nem pofozzák. Mindössze erről van szó.

– Akarsz tanulni egy új játékot? – kérdezte Morelli. – Úgy hívják, Mr. és Mrs. Céltábla.
– Nagyon ravasz. Nem eszem nyers halat, nem csinálom bilincsben és kutyákkal. Ha csak hozzám érsz, esküszöm, már megyek is a pisztolyomért.

A telefon hatszor csörgött ki, mielőtt Joe beledünnyögött egy elfojtott „halló”-t.
– Joe? Stephanie vagyok.
– Haláleset?
– Még nem.
– Szex?
– Még nem.
– El nem tudom képzelni, mi másért hívnál engem.

– Szerinted szólni fog, ha megtud valamit? – kérdeztem, amikor ismét a kocsiban voltunk.
Morelli megállt egy lámpánál. – Nem. Szerintem Leo kiveri a szart is Kennyből egy emelővel.
– Ez a Morelli módi.
– Úgy valahogy.
– Férfias.
– Aha. Férfias.

Morellinek minden szexi.