Jericho Barrons személy
2 hozzászólásIdézetek
– Teljesen kikelt magából, mert a gyerek nem fogta be a száját, és letépte a fejét.
– A gyereknek? – kérdeztem levegő után kapkodva.
Barrons úgy nézett rám, mintha megőrültem volna.
– A medvének. Kezdett lemerülni benne az elem, és újra meg újra ugyanazt a hangfájlt játszotta. Csak így lehetett elhallgattatni.
– Vagy ha új elemet tesznek bele.
377. oldal
– Egy bizonyos autóra gondolt, Ms. Lane?
Ma éjjel színtiszta erőre vágytam.
– A Viperre.
– Miért kellene kölcsönadnom?
– Mert az adósom.
– Miért?
– Mert elviselem magát.
Ekkor elmosolyodott. Igazi mosoly jelent meg az arcán. Felhorkantam, és elfordultam.
95. oldal
Akit Jericho Barrons kedveskedve megérint, az úgy érzi magát, mintha ő lenne a legkülönlegesebb ember a világon. Olyan ez, mint odamenni a dzsungel legnagyobb, legvérszomjasabb vadállatához, lefeküdni mellé, a szájába tenni a fejed, és ahelyett hogy megölne, megnyalogat és dorombol.
273. oldal
Sírni kezdtem.
Barrons rémültnek tűnt.
– Ezt azonnal hagyja abba, Ms. Lane.
– Képtelen vagyok rá. – A bögrém fölött szipogtam, hogy ne lássa az arcomat.
– Próbálja meg erősebben!
Egy nagyot szipogtam, megrázkódtam, majd abbahagytam.
– Már egy ideje… nem voltunk szeretők – vallotta be, s közben figyelmesen nézett.
– Ó, ne legyen már ennyire beképzelt! Nem ezért sírtam.
253. oldal
Barrons fejeket tör össze. Ryodan kifordítja az embereket önmagukból. Barrons összezavar. Ryodan eléri, hogy önmagadat zavard össze.
Nem mintha érdekelt volna, hogy nézek ki Barrons jelenlétében, de hát odalent Délen a nők fiatalon megtanulják, hogy amikor darabokra hullik körülöttük a világ, akkor itt az ideje levenni a függönyöket, és új ruhát varrni belőlük.
135. oldal
Barrons pontosan azt teszi, és csakis azt, ami neki a legjobb. Pont. Most az a legjobb neki, ha segít életben maradnom. Pont. De lehet, hogy egy nap már nem így lesz. Felkiáltójel.
45. oldal