Jeremy Finch (Jem) személy

Jem bátyámnak nem sokkal tizenhárom éves kora előtt csúnyán eltört a könyökénél a karja.

(első mondat)

– Helló!
– Helló! – visszhangozta Jem barátságosan.
– Charles Baker Harris vagyok – mondta. – Tudok olvasni.
– Hát aztán – mondtam neki.
– Azt hittem, örültök neki, ha megmondom, hogy tudok olvasni. Ha el kell olvasnotok valamit, csak szóljatok…
– Hány éves vagy? – kérdezte Jem. – Négy és fél?
– Nemsokára hét leszek.
– No hallod, akkor igazán nem csoda – mondta Jem, és a hüvelykujjával felém bökött. – Úgy nézd meg Scoutot, hogy már a születésekor tudott olvasni, és még iskolába se jár. Hétéves korodra elég pöttöm legény vagy.
– Kicsi vagyok, de öreg – mondta.
Jem hátrasimította a haját, hogy jobban lásson. – Mért nem jössz át, Charles Baker Harris? – kérdezte. – Uramisten, hogy lehet ilyen neve valakinek.
– Az én nevem se furcsább, mint a tied. Rachel néni mondja, hogy Jeremy Atticus Finchnek hívnak.
Jem összeráncolta a homlokát. – Én elég nagy vagyok hozzá, hogy ilyen nevem legyen – mondta. – A te neved hosszabb, mint magad vagy. Fogadjunk, hogy legalább egy lábbal hosszabb.
– Engem csak Dillnek hívnak – mondta, miközben megpróbált átvergődni a drótkerítés alatt.

10-11. oldal - I. rész 1. fejezet (Geopen, 2003)

– Hol a nadrágod, Jem?
– A nadrágom, apa?
– A nadrágod.
Hiába volt minden tagadás. Jem ott állt alsónadrágban, Isten és emberek előtt. Nem volt menekvés. Nagyot sóhajtottam.
– Izé… Mr. Finch?
Az utcai lámpa fényében Dill rémült arcát láttam. Szeme tágra nyílt, és pufók képe még kerekebbre gömbölyödött.
– Mi történt, Dill? – kérdezte Atticus.
– Én… elnyertem tőle – mondta, mint aki maga sem hiszi, amit mond.
– Elnyerted? Hogyan?
Dill megvakarta a tarkóját, aztán végighúzta a kezét a homlokán. – Strip pokert játszottunk a halastó mellett – mondta.

79-80. oldal - I. rész 6. fejezet (Geopen, 2012)

Azt hiszem, kezdem érteni, miért zárkózik be a házukba Boo Radley évek óta… Nem akar embereket látni.

330. oldal

-Úgy bizony, bohóc leszek – folytatta. – Nem tudok mit kezdeni az emberekkel…csak nevetni tudok rajtuk, úgyhogy beállok egy cirkuszba, és szétröhögöm magam.
-Kevered a dolgokat, Dill – mondta Jem. – A bohócok szomorúak, csak a közönség nevet rajtuk.
-Hát, akkor én újfajta bohóc leszek, olyan aki csak ott áll majd a porond közepén ,é s mindenkit kiröhög.

331. oldal alja

Én is azt hittem – mondta végül –, amikor a te korodban voltam. Ha minden ember egyforma, miért nem tudnak kijönni egymással? Ha mind egyformák, miért néznek le másokat oly nagy buzgalommal? Scout, én azt hiszem, kezdek megérteni valamit. Azt hiszem, kezdem érteni, miért zárkózik be a házukba Boo Radley évek óta… Nem akar embereket látni.

330. oldal, I. - 23.

Kigombolta az ingét, és szégyenlősen vigyorgott.
– Mi az?
– Nem látod?
– Nem én.
– Szőrös.
– Hol?
– Itt. Itt ni.
Hálából, hogy megvigasztalt, azt mondtam, gyönyörű, de nem láttam semmit. – Igazán nagyon szép, Jem.
– A hónom alatt is van – mondta. – Jövőre belépek a futballcsapatba…

– Fürkész, ha bármi olyasmi történik veled, vagy… tudod, ha van bármi, amiről nem akarsz Atticusszal beszélni…
– Hm…?
– Érted, ha bajba kerülsz a suliban, vagy valami… szóval, akkor csak szólj. Majd én vigyázok rád.
Ezzel kiténfergett a nappaliból, Jean Louise pedig tágra nyílt szemmel bámult utána, azon töprengve, vajon teljesen felébredt-e már.

151. oldal

– Azt hiszem, ha felnövök, bohóc leszek – jelentette be Dill, mind Jemet, mind engem megakasztva ezzel.
– Úgy bizony, bohóc leszek – folytatta. Nem tudok mit kezdeni az emberekkel… csak nevetni tudok rajtuk, úgyhogy beállok egy cirkuszba, és szétröhögöm magam.
– Kevered a dolgokat, Dill – mondta Jem. – A bohócok szomorúak, csak a közönség nevet rajtuk.
– Hát, akkor én újfajta bohóc leszek, olyan, aki csak ott áll majd a porond közepén, és mindenkit kiröhög.

331. oldal, 22. fejezet (Geopen, 2020)

– Honnan tudod, hogy a gyufa nem fáj neki?
– A teknősbékának nem fáj semmi te ostoba – mondta Jem.
– Voltál te már teknősbéka, mi?