Jenks személy

– A helyedben vigyáznék a xámra! – szökkent a levegőbe Jenks a fülbevalómról, egyenesen a fickó orra elé. – Az utolsó balfék, aki az igazolványképét cikizte, a balesetin végezte egy agyáig felnyomott koktélesernyővel az orrában.
– Honnan tudsz te erről? – meredtem a pixire, azután kikaptam Sziklajos kezéből az igazolványt, és a táskámba csúsztattam.
– Hogyhogy honnan?!- nevetett Jenks. – Mindenki erről bexélt odabent. Meg hogy vixketésbűbájjal próbáltál elkapni egy vérfarkast, de elvextetted, amikor a férfivécébe menekült, mert hát hogy nézett volna ki egy Rachel Morgan a férfibudiban. Perxe, az tényleg nem nőknek való, hanem kibaxott vérfarkasvadáxoknak, ugye, Raxi? Raxi, a vérfarkas-specialista!

13. oldal, 1. fejezet

    – Oké, oké – morogta –, de ha Ivynak elmondod, egy álló hétig minden este öt percig csiklandozlak. Világos?

18. fejezet 259. oldal

Mire befejetem a pakolást, Jenks – aki eddig a buszvezetővel trécselt – szintén megjelent. Az előttem lévő ülés támlájára röppent. Egy csiricsáré övtől eltekintve tetőtől talpig feketét viselt.

131-132. oldal

– Kicsoda ő? – suttogta Jenks a fülembe.
Leguggoltam, hogy be tudjak nyúlni a konyhaszekrénybe, és elérjek egy réz teáskannát, ami annyira elveszítette a fényét, hogy vörösbarna volt a színe. – Ő Nagy Al familiárisa volt.
– Nagy Al! – nyikorogta a pixi, miközben felröppent és a csapra szállt. – Ebben az ügyben jártál odakint? Giling-galang bugyogójára, Rachel, már ugyanolyan roxx vagy, mint Nick! Tudod, hogy ez távolról sem biztonságos!

– Lecsapott egy nyamvadt kis vámpír – kalimpalt a kezével. – Rache, fogd ezt a kardot, és döfd belém! Döfd csak belém! Elcseszett, kokadt szárnyú, porban kúszó, harmatos seggu nyomorult partner vagyok. Haszontalan, mint egy pixikoton. A saját társam fektetett ki! Ragasszatok be a fenekem, hadd szellentsek a számon!

538. oldal

Tizenegy tizenöt! – horkantotta vissza a pixi – Jobban tudom, hogy van a nap, mint te, hogy hol a lyuk a seggeden.

Visszatért. Visszakaptam őt. Még nem volt minden tökéletes, de kezdetnek megfelelt.

– Ne nézz rám így, Rache! – mondta. A szemét a közeledő partra szegezte, és azt a megviselt kikötőt kereste, amit korábban kinéztünk, mint lehetséges érkezési pontot. – Láttam, ugyanezt csináltad Nickkel is, de nálam nem fog működni. Ötvennégy gyerekem van, nem fog működni.
Súlyosat szusszantam, és felvontam farkasszemöldökömet. Így már legalább lenézett rám.
– Giling-galang bugyogójára – motyogta. – Oké. Kedvesebb leszek. De amint jobban lesz, behúzok neki!

Mögöttem Nick motozni kezdett, megtalálta a köteleket, és ki dobta az ütközőket a hajó oldalán.
– Parkoltál már hajóval? – kérdezte Jenkset.
– Nem, de eddig egész jól csinálom.