Jedi lovag fogalom
A jedi lovagok a Csillagok háborúja univerzumban levő fiktív, a középkori keleti harcművész-filozófus iskolák és a nyugati lovagrendek bizonyos jellegzetességeit ötvöző szervezet, melynek tagjai tanító, meditatív-spirituális és harci feladatokat is ellátnak. Önmeghatározásuk szerint a Galaktikus Köztársaság békéjének és rendjének őrei. A jedik misztikus képességek birtokosai, amelyeket egy rejtélyes és ellentmondásos dolog, az „Erő” (the Force) ad nekik. Fő ellenfeleik a sithek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jedik
https://swarchives.wordpress.com/2014/07/03/jedi-lovagok/
Jedi lovag az lehet, aki túl van már a padavanságon (amikor egy mester személyes tanítványa), és letette a lovagi próbákat. Szigorúan véve a jedi lovag megnevezés azokat illeti akik jedik, de még nem kapták meg a mesteri címet (pl.nem volt még végzett tanítványuk).
Idézetek
Mace arra gondolt, hogy ha igaza van egyes filozófusoknak, és a Jedik létezésének valóban van más, mélyebb célja annál, hogy őrizzék a Köztársaság békéjét, ha valóban van egy kozmikus oka annak, hogy a hétköznapi teremtményekét messze meghaladó képességekkel rendelkeznek, akkor annak minden bizonnyal az efféle helyzetekhez van valami köze.
Megidézte az Erőt, és hallani vélte Yoda hangját: a méret nem számít. Ő maga mindig is úgy tartotta, hogy ez Yodára különösen igaz. Itt és most Yoda valószínűleg csak kinyújtotta volna a karját, kiemelte volna a gőzkúszót a vízmosásból, és ellebegtette volna a táborig, közben pedig elmormolt volna néhány rejtélyes bölcsességet arról, hogy az Erő hatalmához képest még egy vulkán is semmi… De Mace sokkal kevésbé bízott a saját hatalmában.
Ugyanakkor akadtak más adottságai.
157. oldal, 6. fejezet - Civilek (Szukits Könyvkiadó, 2015)
Elgondolkodva hallgatták – a méltóságteljes Ki-Adi-Mundi, a fiatal és gyönyörű Adi Gallia, a karcsú Depa Billaba, a tarajos, márványarcú Even Piell és a többiek. Külsejüket tekintve mindannyian különbözőek és egyediek voltak, s mégis mindannyian valami létfontosságút tettek hozzá a Tanácshoz.
212. oldal, 16. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 1999)
Obi-van már várt rájuk, azonnal leszaladt a rámpán, amint a közelbe értek. Fiatal arca feszültséget tükrözött.
– Már kezdtem aggódni – jegyezte meg minden bevezető nélkül.
Qui-gon leszökkent az eopie hátáról, majd lesegítette Padmét is.
– Láss neki a hiperhajtómű-generátor beszerelésének! – utasította tanítványát. – Nekem vissza kell mennem. Le kell még rendeznem egy üzleti ügyet.
– Üzleti ügyet? – visszhangozta Obi-van felhúzva az egyik szemöldökét.
– Nem fog sokáig tartani.
Obi-van egy pillanatig az arcát fürkészte, aztán felsóhajtott.
– Miért van az az érzésem, hogy megint felszedünk valakit?
182-183. oldal, 14. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 1999)
Obi-van a folyosón végigpillantva felmérte, mekkora távolság választja el Qui-gontól és ellenfelétől. A lézerek ebben a pillanatban kikapcsolódtak. Az előbb, Qui-gon után rohanva már látta egyszer, amint kihunynak, majd pár másodperc múlva újra felragyogtak. Gyorsnak kell lennie. Nagyon gyorsnak. Nem akarta, hogy a mester egyedül nézzen szembe ezzel a tetovált őrülttel.
292. oldal, 23. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 1999)
A Coruscant szorosan egymás mellett burjánzó épületeitől eltérően a Jedi Templom magányosan állt. A soktornyú, kolosszális piramis mindentől távol, egy széles, testesebb élesebb körvonalú tornyokhoz vezető sétány végén állt, melyekben kisebb valószínűséggel lehetett volna meglelni a meditációhoz szükséges magányt. A Templomban éltek a Jedi-lovagok és növendékeik, az egész rend, az Erő tanulmányozásába, természete feletti töprengésbe mélyedve. Itt rendszerezték és sajátították el tanait, itt készültek fel az Erőben megtestesülő, mindent átható jóság szolgálatára.
A Jedi Tanácsterem az épület középpontjában helyezkedett el. Maga a Tanács épp ülésezett – zárt ajtók mögött, a bent lévő tizennégy lény kivételével elrejtve mindenki szeme és füle elől.
211. oldal, 16. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 1999)
Egy újabb áramütéstől csaknem lebukfencezett abba a távoli forgatagba.
Ösztönösen, a következményekre nem is gondolva a Jedi végigtapogatta egyik kezével a droid felületét, megtalálta a fővezetéket, és kicibálta; megszüntetve ezzel az áramütéseket.
Csakhogy ezzel az energiaforrást is kiiktatta, mely a levegőben tartotta a droidot.
Zuhanni kezdtek, kőként hullottak alá a mélybe, és a különböző emeletek fényei stroboszkópként villogtak, ahogy elmaradtak fölöttük.
– Nem jó, nem jó! – dünnyögte Obi-van újra meg újra, és eszelős sietséggel próbálta visszacsatlakoztatni a vezetéket. Végül valahogy sikerült, a droid kijelzői ismét világítani kezdtek, és a kis fém kaszni meglódult. Obi-van kétségbeesetten kapaszkodott belé. A droid szinte semmi perc alatt újra beindította az áramütések sorozatát, ezzel csipkedve a Jedit, de nem tudta lerázni a makacs embert.
83. oldal, 8. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 2002)
– Mondja, miniszerelnök, elárulta a mesterem, hogy kinek készül a hadsereg, amikor először kapcsolatba lépett önökkel?
– Természetesen – felelte a kaminói gyanútlanul. – A hadsereg a Köztársaságé lesz.
Obi-van majdnem felkiáltott, de önfegyelme révén mélyre eltemette meglepetését, vadul kavargó gondolataival együtt, melyek lassan az odakint dühöngő vihar erősségével tomboltak. A galaxisra, mi folyik itt? Egy klónhadsereg a Köztársaságnak? Egy Jedi-mester megrendelésére? Tudott erről a Szenátus? Vagy Yoda mester, vagy Windu mester?
177. oldal, 15. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 2002)
– Majd megérted – nyugtatta meg a Jedi. – De most szükségünk lesz némi fedezőtűzre.
– Sok fedezőtűzre – helyesbített Jangotat. – Vajon a Jedik a sugárvetővel is olyan jól bánnak, mint a fénykarddal?
– Sokkal jobban! – vágta rá Obi-van. – Csak azért használunk fénykardokat, hogy az ellenfélnek is adjunk egy kis esélyt.
– Akkor kaphatnék egy kis ízelítőt?
Kenobi vigyorogva bólintott. Az új név számos új jellemvonással is gazdagította a századost, s a humor kifejezetten jól állt neki.
286. oldal, 50. fejezet (Szukits Könyvkiadó, 2015)
141-142. oldal, 13. fejezet (LAP-ICS Könyvkiadó, 2002)