Jason személy
Idézetek
Ez a dal nem a Menedéknek szólt. Ez Mahiya dala volt. A könnyekben pedig, amelyeket a lány ejtett, nem szomorúság volt. Mert Mahiya tévedett. A vad vihar éppen az imént vallott neki szerelmet, a dalából áradó öröm pedig megmásíthatatlanul
hozzá kötötte.
– Hazajövök, hercegnő.
45. fejezet
– Amíg Honor nincs a városban, ki edz a lánnyal?
– Ashwini. – Méreg arca egy kicsit meglágyult, a szája mosolyra húzódott. – Hallottad, mit csinált Janvier-val, amikor utoljára találkoztak?
– Azt tudom, hogy mézet is használt. – Jason figyelte a vadászt és a vámpírt, látta, ahogy az első találkozásuk óta harcoltak egymással, mégsem érthette meg a kettejük közötti kapcsolatot. Egyik pillanatban esküdt ellenfelek voltak, és bármit megtettek volna, hogy a földbe döngöljék egymást, a másikban pedig szövetségesek. Ashwini Janvier-t hívta segítségül, amikor Nazarach veszélyes területére kellett mennie dolgozni, és a tőle kapott zafírfüggőt hordta a nyakában. De amennyire Jason tudta, mégsem bújtak még soha ágyba.
– Miért nem fekszenek már le végre egymással?! – kérdezett rá Méregtől, és azon tűnődött, vajon elkerülte-e a figyelmét valami fontos információ. Méreg kuncogni kezdett. A szeme kísértetiesen csillant meg a napfényben, amikor a feje búbjára tolta a napszemüvegét.
– Ez örök rejtély marad.
176. oldal
– Arav… egy angyal férfi, akivel kapcsolatom volt, mikor még alig nőttem ki a gyermekkorból – a szemében elhalványult a nevetés – az erődbe érkezett, és ő is nagyon kitartó… nem szívesen látott módon.
A kémmester vérében jeges és halálos, fekete tűz lobbant.
– Megérintett?
– Csak a kezemet. […]
– Százhuszonhárom éves koromban – kezdett mesélni Jason, miközben elhatározta, hogy az éjjel legsötétebb órájában meglátogatja majd Aravot, és emlékezetébe idézi, milyen a félelem keserű íze.
187. oldal
