járvány esemény

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Anthony Burgess: Földi hatalmak
Neal Stephenson: Snow Crash
James A. Michener: Hawaii I-II.
Robin Cook: Ragály
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Zsoldos Péter: Távoli tűz
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Albert Camus: Regények és elbeszélések
John Updike: Az élet alkonyán
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló
Daniel Defoe: A londoni pestis
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója
Kercsó Attila: Népszerű járványtan
Barsi Ödön: Paganini élete
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Nagy Lajos: Pincenapló
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 87
Mészöly Dezső: Az igazi Villon
Jolande Jacobi: C. G. Jung pszichológiája
VI. Pál pápa: Populorum progressio
Malcolm Gladwell: The Tipping Point
Völgyesi Ferenc: Lelki gyógymód a szervi és kedélybetegségeknél
Benedek Szabolcs: Haláldekameron
Katus László: Európa története a középkorban
Margaret Atwood: Az özönvíz éve
Horváth Árpád: Csillagnézők
Edward Rutherfurd: Párizs
D. Nagy András – Hack Ferenc: A gyulai Szent Kereszt (kolera) temető
Joe Hill: Spóra
Burger István (szerk.): Galaktika 335 XL
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Edward Rutherfurd: London
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Jordán Ferenc: Ördögi jóslatok
Balázsy Panna: Csokiszuflé
Janikovszky Éva: Naplóm
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek 1824–1886 II.

Idézetek

gesztenye63 P>!

(…) ahogyan azt a Zsoltárok Könyve kilencvenegyedik fejezete mondja: „Nem kell félned… sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.” Hadd emlékeztesselek mindannyiótokat a kézmosás fontosságára: legalább hétszer naponta, és minden idegennel való találkozás után. Nem lehet elég korán bevezetni ezt az alapvető elővigyázatossági rendszabályt. Kerüljetek mindenkit, aki tüsszög.
Énekeljünk.

Kapcsolódó szócikkek: járvány
3 hozzászólás
Chöpp P>!

Járványok idejét éljük. Ahogy fajunk, mint valami mocskos hab, elborítja a Földet, a baktériumok, vírusok és paraziták vígan tenyésznek.

26. oldal Vadvilág

Kapcsolódó szócikkek: járvány
2 hozzászólás
gesztenye63 P>!

Hiszen a Száraz Özönvíz átcsapott felettünk – nem óriási hurrikán, nem üstökösök, nem mérgező gázok alakjában. Nem: amint azt már régóta sejtettük, járványként – olyan járványként, amely nem fertőz meg egyetlen más Fajt sem, csak a miénket, és érintetlenül hagy minden más Teremtményt.

Kapcsolódó szócikkek: járvány
SDániel P>!

És aztán, annak az 1348. évi nyárnak az elején kitört a pestis.
Már végigpusztított Európa nagy részén, és elképesztő sebességgel terjedt tovább. A fekete halál végigszáguldott Britannia szigetén, és megölte lakosainak körülbelül egyharmadát. Hirtelen csapott le. Áldozatain szörnyű fekélyek és daganatok jelentek meg; láz követte, a tüdő felmondta a szolgálatot, és általában néhány napon belül beállt a gyötrelmes halál. A nagy elhalálozás – így emlegették.
(…)
A város a nagy megrázkódtatás ellenére, meglepő sebességgel magához tért. Semmi sem vethetett véget London kereskedelmének. Újabb bevándorlók érkeztek. Az életben maradottak gyermekei kezdték betölteni az ásító űröket. Úgy tetszett, az élet visszatért a rendes kerékvágásba. De végleg nem tűnt el a pestis. Csak elrejtőzött. Három évszázadon át meg-megjelent váratlanul, mint valami szörnyű métely, és egy-egy évszakra tönkretette a város derűs életét, majd minden átmenet nélkül eltűnt megint. Hogy közben hol és hogyan lapult – a város méhének valamilyen sötét, megfertőzött zugában, vagy a párás szél hozta-e vissza egy felhőben –, azt senki sem tudta. Az 1361. évnek azon a tavaszán újra megjelent. Számos londoni egyházközösség megszenvedte. Rengeteg halott volt Southwarkban.

388-389. oldal, 9. fejezet - A London híd

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: 1348 · 1361 · járvány · London · pestis
apetyov>!

Akkoriban még nem voltak nyomtatott újságjaink, hogy kósza híreket meg értesüléseket terjesszenek, és azokat emberi képzelőerővel kiszínezzék, mint azt azóta tapasztalnom kellett. Az ilyenféle eseményekről a külfölddel levelező kereskedőknek meg másoknak a postájából szereztek tudomást az emberek, és így adták azután a híreket szájról szájra; épp ezért nem is jutottak el azonnal az egész néphez, mint ahogyan ez napjainkban történik. De a kormánynak, úgy látszik, már megbízható értesülései voltak, és több tanácsülésen megvitatták, mit lehetne tenni a ragály átterjedésének megakadályozására.

Kapcsolódó szócikkek: járvány
1 hozzászólás
latinta P>!

    Az első vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy a Dél-Timor-szigetekről Colombo felé igyekvő „Balmoral” nevű páncélos egyik matróza útközben gyanús tünetek között megbetegedett, és a csatahajó sárga zászlóval kötött ki Point de Galle közelében, a karantén magasságában, de a parttól jó távol elhelyezett bóják között. Az orvos kiszállt a cirkálóra, és miután koleragyanúsnak találta az esetet, a teljes személyzet, a kapitánnyal együtt, a karantén melletti magaslaton felépített katonai megfigyelőbe került. A trópuson nincs szigorúbb úr, mint a járvány. A legutolsó kínai dzsunka vagy a legnagyobb angol hadihajó egyformán megfigyelésre és karanténba kerül, legfeljebb az utóbbi (mind a hajó, mind a személyzet) külön elbánásban részesül. A karanténban lehorgonyzott járművekre egy kis őrhajó felügyel, amely háromóránként kifut a tengerre, és sorra veszi a járműveket. Az őrök errefelé kérdezés nélkül lőnek, akár a partról, akár a tenger felől közeledik valaki.
    A karanténeljárás kivétel nélküli szigorúságát csak az tudja méltányolni, aki már volt a trópuson, és tudja, hogy egyetlen hajókötél vagy láda a gyanús hajóról, amelyen egyetlen beteg ember van, beviheti a ragályos betegséget, amit az egyenlítőn túl a modern orvostudomány legnagyobb erőfeszítése sem gátolhat meg abban, hogy napokon belül elharapódzék (sic!), és hetek alatt tízezreket (de előfordult már az is, hogy százezreket) pusztítson el. A karantén katonai intézmény, és harca a trópus százféle öldöklő betegsége ellen könyörtelen, szigorú, rideg, áthághatatlan.

NEGYEDIK FEJEZET 1

Kapcsolódó szócikkek: járvány · karantén · kolera · trópusok
9 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

A helyzetet bármikor súlyosbíthatja egy új járvány kitörése. Csak most kezdjük megérteni, hogy összefüggés áll fenn a vírusok hirtelen megjelenése és a bolygó élővilágának hanyatlása között.

134. oldal, A 2080-as évek

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről

Kapcsolódó szócikkek: járvány · vírus
Anton_Gorogyeckij P>!

A járvány valami olyat hozott el számunkra, amit eddig csak a sci-fi, mondjuk a Majmok bolygója tudott. Kanadai városokban kószáló szarvascsordák, nepáli utcákon flangáló orrszarvú, a trentinói Molveno utcáin csavargó medve – emellett pedig kristálytiszta vizű velencei csatornák, kristálytiszta levegő a legnagyobb kínai városokban és a végtelen indiai tengerparton zavartalanul tojásokat rakó tengeri teknősök. Pár hónapja még szmog, zsúfolt utcák, ezernyi turista, mocsok. Az ökológusok is megdöbbenve nézik, milyen gyorsan tudja visszavenni a természet az „uralmat” az embertől.

Jordán Ferenc: Ördögi jóslatok Egy tudós proféciái és intelmei az emberiséghez

Kapcsolódó szócikkek: járvány · Majmok bolygója
vargarockzsolt>!

Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.

75. oldal

4 hozzászólás
ppeva P>!

Fiatalabb olvasóim számára talán különösnek tűnhet, hogy valaki meghalhat influenzában. Abban a korban már volt elektromos áram, gáz, már léteztek gépkocsik, körforgó papírberakóval felszerelt nyomdák, P. G. Wodehouse-regények, ételkonzervek, repülőgépek, volt Gold Flake cigaretta, tömegpusztítás, de még nem voltak antibiotikumok. Még abban az évben milliókat ölt meg az influenza.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: influenza · járvány · spanyolnátha