Jaroslav Hašek személy
Jaroslav Hašek (Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író. Legismertebb műve a Švejk, a derék katona, amelyet több mint hatvan nyelvre lefordítottak.
bővebben itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jaroslav_Ha%C5%A1ek
Idézetek
„Ez az én kis birodalmam” – mondja büszkén a férfi. A sárga, családi kempingsátorra és a mellette álló öreg, rozsdás autóra mutat. A nő arcán nincsenek érzelmek.
Belépnek a sátorba, a férfi kihúzza magát: „Ez a nappalim.” Könyvek, gázpalack, csonka biciklik, lyukas labda, kopott gázfőző, kimustrált fotelek, használt konyhai edények, mindenféle dobozok és zsákok.
„Ezeket mind én lomiztam!”
A nő némán bólint.
„Komoly könyvtáram is van. Csak a legjobbak. Jókai Mór, Rejtő Jenő, May Károly, Verne Gyula, Charles Dickens, Agatha Christie, Jaroslav Hašek…” – mutogatja a könyveket a férfi.
Akela (Helikon, 2018)
A Svejk, a derék katona szerzője, Jaroslav Hasek, a Bölcsek köve című elbeszélésében elmondja, hogy 1460-ban a bajorországi mühlhauseni kolostor apátja, aki a „bölcsek köve” és az „életelixír” kutatásának szentelte életét, olyan anyagot fedezett fel, amelyet a sertések nagy élvezettel fogyasztottak, és attól gyorsan híztak. Az apát ezután elhatározta, hogy feltáplálja a szerzeteseket is. Ezért táplálékukhoz, a köleskásához kis mennyiségű ilyen anyagot kevert. „Másnap reggelre mind a nyolcvan szerzetes – írja Hasek – beadta a kulcsot.” Az apát a port antimonnak – „szerzetes ellen való orvosságnak” – nevezte el (monachus – szerzetes).
229. oldal, 51. Antimon
→ |
---|
Az első titkár nemcsak Hasek Svejkjét olvashatta, hanem – a kötetek számából és a sorozatok teljességéből ítélve – Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő műveit is.
42. oldal - Barátok
Majtényi György: Vezércsel 84% Kádár János mindennapjai
→ |
---|
A mi Rejtő Jenőnkről tudjuk, hogy (pár évtizeddel később) egy-egy oldal kéziratot küldött a pincérrel a szerkesztőségbe, a napidíj pedig közvetlenül a kasszába került. Jaroslav Hašek egy-két korsó sörért bárkit beleírt a történeteibe, Lád'a Novák festőművész pedig természetben fizetett: barátaival freskókkal és sörivászati feliratokkal illették a Flekû termeinek falát, ami olyannyira megtetszett a háziaknak, hogy Novákot a Fleku királyává koronázták.
66. oldal
Ezeknek a „hírszerzőknek” egyike volt Jaroslav Hašek, a csehek Don Quijotéjának, a Svejk, a derék katonának későbbi szülőatyja. Jaroslav Hasek légből kapott humoreszkeket mesélt nekünk, és azt várta, hírnek hisszük el a dolgot. Szerinte például emberevő cápa tűnt fel délután a Moldva vizében, és farokuszonyának csapásaival felborított egy halászcsónakot. Szerinte például tegnap éjszaka a Kórbonctani Intézet környékén egy tánchelyiségben két részeg hullaszállító, mivel a lányok nem akartak táncolni velük sehogyan sem, egy „tepsiből” kiemelt női holttesttel jelent meg, s keringőzött hajnalig. Jaroslav Hašek szerint továbbá ma hajnali négykor egy Rozs utcai zöldségkereskedőnő a háza mellett altestén megsebesült meztelen férfira bukkant, akit egy lámpaoszlophoz kötöztek;a kofa kabátért sietett, de mire visszatért, az ismeretlen eltűnt. Jaroslav Hašek szerint ma egy ötéves kisfiú leharapta és lenyelte társa orrát; az áldozat apja a fiú orrának keresésére indult. Jaroslav Hašek szerint Sázavice falu fogadósának fia született, méghozzá négycentis bajusszal. Anya a és gyermeke jó egészségnek örvend.
Jaroslav Hašek négy pohár pilsenit számított fel minden információjáért. Ha nem kellett a portéka, lejjebb adta az árat; ha akkor sem talált vevőre, előadásokba kezdett, melyek során hasonló eseteket idézett a világtörténelemből, hogy hírének hitelét igazolja.
És előadás közben megivott legalább öt pohár pilsenit, amit természetesen mi fizettünk.
169-170. oldal
[…] de a kommunista Karikás Frigyes jött a szellemalakok élén, mozgalmi fedőnevén Virág elvtárs, akinek még a fedőnevét is szerelmes ámulattal ejtette ki. Falus mama, mondta neki Frici, Virág elvtárs, mondta ő neki. Világos, hogy a fedőneveikkel becézték egymást. Egymást becézve játszottak egymással. S ezzel a Virág elvtárssal az elvtársai szintén nem sokat vacakoltak, minden bizonnyal letartóztatása szombatra virradó éjszakáján, 1938. március 5-én verték halálra a Ljubljankában, amint visszarendelték Párizsból, és ő hűségesen és hülyén visszatért Moszkvába, hogy építse a proletárok első államát. Éppen csak be tudta fejezni a Švejk első magyar fordítását. A Monde nevű kiadónak fordította. A kiadót Bölöni György és Aranyossi Pál alapította, és gróf Károlyi Mihály nemcsak megszerezte hozzá nekik az induló tőkét, hanem nagyvonalú financiális kezességet vállalt a kiadóért, amiből még sok bosszúsága támadt. Olyan igényes irodalmi műveket adtak ki magyar nyelven, és csempésztek át a határon, amelyek kiadását a magyar cenzúra nem engedélyezte. Szüleink természetesen megvették a Švejk határon átcsempészett első kiadását, s így később én is Frici fordításában olvastam Jaroslav Hašek művét először.
90. oldal, II. kötet
→ |
---|