Japán helyszín

Joe Hill: A szív alakú doboz
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Trevanian: Sibumi
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Charles Bukowski: Tótumfaktum
Erica James: Bella Italia
Shan Sa: A gójátékos
Borisz Akunyin: Leviathan
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Alessandro Baricco: Selyem
James Clavell: A sógun
Sylvia Plath: Az üvegbura
Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Hidasi Judit: Vissza Japánba
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Tony Parsons: Apa és fia
Noam Chomsky: Hatalom és terror
Lomb Kató: Egy tolmács a világ körül
Karl Bruckner: Szadako élni akar
Viktor Pelevin: A rovarok élete
Karen Levine: Hana bőröndje
Francis Fukuyama: Államépítés
Torrente del Bosque: Japán shógunok titokzatos élete
Sas István – Tótisz András: Karateföldön
Komacu Szakjo: A sárkány halála I-II.
Bhikkhu Satori Bhante: A sintoizmus
Soós Viktória: Japán turistaszemmel
Lomb Kató: Nyelvekről jut eszembe…
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Masaru Emoto: A víz titokzatos élete
Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál
Kovács Gábor: Az özvegyégetés
Nacume Szószeki: Macska vagyok
Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Édes Anna
Szató Tomoko: A japán művészet
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Ian Buruma: A modern Japán
Gerald Durrell: A véznaujjú maki meg én
Okakura Kakudzó: Teáskönyv
Horváth Tamás: Szamurájok
Ivaki Tosiko: Ikebana
Derek Parker – Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza
Martin Collcutt – Marius Jansen – Isao Kumakura: A japán világ atlasza
Ian Reader: A sintoizmus
Emmanuel Todd: A birodalom után
Conrad Totman: Japán története
Debreczy Zsolt: Dísznövények
Charles Berlitz: Sárkány-háromszög
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Richard Schickel: Walt Disney története
Berecz Edgár: Japán erdélyi szemmel
Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi?
Muraszaki Sikibu: Gendzsi szerelmei I-III.
Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers
Magyar Larousse enciklopédia I-III.
Buzinkay Géza: Kunyhók, paloták, lakóházak
Yu Dan: Konfuciusz szívből
Carmen Domingo: Japán konyha
Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán
Vszevolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Helmut Morsbach: Egyszerű japán etikett
Elizabeth Gilbert: Hűség
Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla
Arthur Koestler: Japán
Pusztay Sándor: Kurtizánok, kerítők, kalandorok – Erkölcstelen történetek
Jake Adelstein: Tokió Vice
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit
Mavis Pilbeam – Beth McKillop – Penny Bateman: Nagy civilizációk
Jankovics Éva: Miért dobtad el az életed?
Kij Johnson: Kicune
Császár Erzsébet: 27 ezer óra a levegőben
Paul Johnson: A modern kor
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Béky Gellért: Japán mozaik
Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989
Felméri Péter: A három ufó
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Michelle Wild: Jó szeretők
Julius Mader – Gerhard Stuchlik – Horst Pehnert: Dr. Sorge jelenti Tokióból
Szántai Zsolt (szerk.): 500 zen és klasszikus haiku
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Sebők János (szerk.): Rock évkönyv 1981
Belánné Szaniszló Ágnes (szerk.): Felkészülés az érettségire – Történelmi összefoglalás
Thomas Randall: Dreams of the Dead
John Emsley: Gyilkos molekulák
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Pósa Lajos (szerk.): Kis tükör
Lauren DeStefano: Hervadás
Radnai Tamás: Megtalálni Japánt
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Murakami Rjú: Casting
Timothy Snyder: Véres övezet
Chester Nez – Judith Schiess Avila: Kódbeszélők
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Stephen Turnbull: Szamurájok – a japán harcos (nem hivatalos) kézikönyve
Igor Janke: Hajrá, magyarok!
Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze
Doma-Mikó István: Sógunok, kémek, kamikazék és a magyarszerető király
Lőrincz L. László: Haragos vizeken I-II.
Shunryu Suzuki: A zen szellem az örök kezdők szelleme
Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme
Kepes András: Szerencsés útjaim
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért
Simun Vrocsek: A pétervári háború
Otto Mosimann – H. Tanaka: Mindent legyőző szeretet / Farkasok között
Buglyó Gergely: Oni – A bábu és a Talizmán
Ferber Katalin: Az elárult Japán
Tan Twan Eng: Esőcsináló
Csiszár Ágnes (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Christopher Clark: Alvajárók
Nógrádi György: 40 év alatt a Föld körül
Tim Boltz – Jule Gölsdorf: Folyó ügyek – Tabuk nélkül
Duff McKagan: It's So Easy
Kepes András: Világkép
Marie Kondo: Tiszta öröm
Csendes Nóra: Zápor utca
Martin Ford: Robotok kora
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Sarah Perry: Az essexi kígyó
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Farkas Ildikó: A japán modernizáció ideológiája
Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Min Jin Lee: Pacsinkó
Yutaka Yazawa: Hogyan éljünk japánul
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Jeff Kingston: A modern Japán kihívásai
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája
Beth Kempton: Wabi Sabi
Roger J. Davies – Osamu Ikeno: A japán észjárás
Georgia Hunter: A szabadság illata
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
Szasa Filipenko: Vörös keresztek
Thilo Sarrazin: Ellenséges hatalomátvétel
Ezerarcú Japán
Luk Van Haute: Japán
Peter H. Diamandis – Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk
Soo Kim: Élj úgy, mint egy koreai
G. P. Gorskov: Földrengések
Jung Chang: Nagytestvér kistestvér vöröstestvér
Pröhle Vilmos: A japáni nemzeti irodalom kis tükre
D. R. McElroy: A világ szimbólumai
!

A japán zászló alakulása


Idézetek

robinson P>!

Japán első kertészei szerzetesek voltak, akik kolostori birtokaikon igyekeztek újraalkotni a földi mennyország álomképét.

125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Japán
7 hozzászólás
Ligeia>!

Ha majd megnövök, elmegyek Japánba, biz'isten

138. oldal

Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál Levelek Ivo Dzsimáról

Kapcsolódó szócikkek: Japán
10 hozzászólás
Annamarie P>!

Japán egyszerre volt egyetemes és egyedi.

Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm

Kapcsolódó szócikkek: Japán
sünmalac>!

A napokban megtudtam, hogy Japán és Oroszország háborúban áll egymással. Mivel japán macska vagyok, a japánok oldalán a helyem. Már arra is gondoltam, hogy macska-dandárt szervezek és megkarmolásszuk az orosz hordát. Olyan energiát érzek magamban, hogy a puszta akaratommal képes lennék egy.., nem két patkányt is megfogni, csak így fektemben.

ötödik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Japán · Oroszország
Bea_Könyvutca P>!

Tosi télen-nyáron gyalog megy az iskolába. Így követeli meg a japán falusi iskola. A gyerekeket szülő nem viheti, nem mehetnek közlekedési eszközön, még biciklivel sem, nehogy elkényelmesedjenek. A tanterem előtt cipőhalmaz, mert ahogy a japán lakásokba, úgy a tanterembe sem lehet cipővel belépni. A gyerekek kék egyenmelegítőben, zokniban. Az énekórán egy Elvis Presley-dalt furulyáznak, és a falról a nagy zeneszerzők között Liszt Ferenc is lenéz ránk….
…Az iskolába nem lehet uzsonnát vinni. Mindenki ott ebédel, ugyanazt eszi, és a gyerekek tálalnak. A naposok fehér köpenyben, fehér sapkában, szájuk előtt fehér maszkkal osztják az ételt. Az iskolában nincs takarító személyzet, a folyosót és a vécét is a gyerekek takarítják. A japán iskolában minden munkát egy kis csoport végez. Nincs egyéni siker, és nincs egyéni kudarc.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elvis Presley · Japán · Liszt Ferenc
shadowhunter1975 P>!

VILLÁM

Ha lobban villám,
hullámoktól ölelten
jól látszik Japán.

Buson
/Szántai Zsolt fordításában/

76. oldal, III. Természet

Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers Haikuk, wakák – Életről, halálról, szerelemről, természetről

Kapcsolódó szócikkek: Japán · villám
Jagika P>!

Hidejosi nevéhez fűződik az egységes Japán megteremtése.

56. oldal

Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok Az ókortól a modern időkig

Kapcsolódó szócikkek: Japán · Tojotomi Hidejosi
olvasópokróc>!

Egy NSZK-ban élő üzletembertől hallottam az alábbi jellemző történetet. Megismerkedett egy nikkói kislánnyal; beleszeretett, elvette feleségül és kitűnően megtanult tőle japánul. Néhány év múlva exportügyben Japánba küldték; tárgyalópartnereinél először telefonon jelentkezett. Amikor azután személyes látogatásra került a sor, vendéglátói megkönnyebbült sóhajjal fogadták: szóval mégis férfi! A telefonon hallott mély baritont sehogysem tudták összeegyeztetni azzal a „női japánsággal”, amit a nejétől elsajátított.

Kapcsolódó szócikkek: Japán · japán nyelv
FeketeAlex I>!

– Japánba is szeretnénk elmenni. Alig várom! Az a sok gésalány! Meg fiú!

140. oldal

Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia Freddie Mercury élete, halála és öröksége

Kapcsolódó szócikkek: Japán
krlany I>!

– […] a sibuminak a hétköznapi megjelenés mögött rejlő kifinomultsághoz van köze. Olyan találó, hogy nincs szüksége merészségre; olyan átütő, hogy szépnek sem kell lennie; olyan igaz, hogy már nem is valódi. A sibumi inkább megértés, mint tudás. Elegáns hallgatás. A viselkedésben szerénység szerénykedés nélkül. A művészetben, ahol a szabi (a népi énekesek átütő tiszta előadásmódja) alakját ölti, elegáns egyszerűség és velős megfogalmazás… A filozófiában, ahol vabiként (egyszerűség, szerénység, halkság) jelenik meg, olyan nem evilági nyugalom, amely nem passzív; olyan létezés, amelyet nem köt a levés nyűge. Az emberi személyiség viszonylatában… hogyan is mondjam? Tekintély nyugalom nélkül?
[…]
– Hogyan tehetünk szert erre a sibumira, uram?
– Az ember nem szert tesz rá, hanem… felfedezi magának. Csupán néhány végtelenül kifinomult férfiú képes erre.
[…]
– Ez azt jelenti, nagyon sokat kell valakinek tanulni, hogy elérje a sibumit?
– Inkább azt jelenti, hogy a tudást meghaladva kell eljutni az egyszerűségig.

93-94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Japán · sibumi