Japán helyszín

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Trevanian: Sibumi
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Charles Bukowski: Tótumfaktum
Erica James: Bella Italia
Shan Sa: A gójátékos
Borisz Akunyin: Leviathan
Alessandro Baricco: Selyem
James Clavell: A sógun
Sylvia Plath: Az üvegbura
Hidasi Judit: Vissza Japánba
Tony Parsons: Apa és fia
Lomb Kató: Egy tolmács a világ körül
Karl Bruckner: Szadako élni akar
Karen Levine: Hana bőröndje
Francis Fukuyama: Államépítés
Torrente del Bosque: Japán shógunok titokzatos élete
Komacu Szakjo: A sárkány halála I-II.
Soós Viktória: Japán turistaszemmel
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál
Nacume Szószeki: Macska vagyok
Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Édes Anna
Szató Tomoko: A japán művészet
Mati Unt: Őszi kavargás
Okakura Kakudzó: Teáskönyv
Ivaki Tosiko: Ikebana
Martin Collcutt – Marius Jansen – Isao Kumakura: A japán világ atlasza
Ian Reader: A sintoizmus
Charles Berlitz: Sárkány-háromszög
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi?
Muraszaki Sikibu: Gendzsi szerelmei I-III.
Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers
Buzinkay Géza: Kunyhók, paloták, lakóházak
Vszevolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Helmut Morsbach: Egyszerű japán etikett
Kosztolányi Dezső: Számadás
Arthur Koestler: Japán
Kij Johnson: Kicune
Felméri Péter: A három ufó
Julius Mader – Gerhard Stuchlik – Horst Pehnert: Dr. Sorge jelenti Tokióból
Szántai Zsolt (szerk.): 500 zen és klasszikus haiku
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Thomas Randall: Dreams of the Dead
John Emsley: Gyilkos molekulák
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Lauren DeStefano: Hervadás
Radnai Tamás: Megtalálni Japánt
Murakami Rjú: Casting
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Stephen Turnbull: Szamurájok – a japán harcos (nem hivatalos) kézikönyve
Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze
Lőrincz L. László: Haragos vizeken I-II.
Shunryu Suzuki: A zen szellem az örök kezdők szelleme
Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért
Simun Vrocsek: A pétervári háború
Otto Mosimann – H. Tanaka: Mindent legyőző szeretet / Farkasok között
Buglyó Gergely: Oni – A bábu és a Talizmán
Tan Twan Eng: Esőcsináló
Csiszár Ágnes (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Nógrádi György: 40 év alatt a Föld körül
Tim Boltz – Jule Gölsdorf: Folyó ügyek – Tabuk nélkül
Csendes Nóra: Zápor utca
Farkas Ildikó: A japán modernizáció ideológiája
Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Min Jin Lee: Pacsinkó
Yutaka Yazawa: Hogyan éljünk japánul
Jeff Kingston: A modern Japán kihívásai
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája
Beth Kempton: Wabi Sabi
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.

Idézetek

krlany IP>!

Japánban értenek a spirituális dolgokhoz. Ha az életük csődbe jut, felmetszik a hasukat, és kész.

Kapcsolódó szócikkek: harakiri · Japán
dorcy01>!

     – Macu, rólad sem hallottam – nézett fel a tanári zsebkönyvéből.
     – Én lépek – vágta rá Macu.
     – Hogy érted? Még óra van! – akadt ki Haller.
     – Nem, nem most. Érettségi után. Megyek a nagyszüleimhez nyelvet tanulni egy évre.
     – Ó. Értem. Japánba?
     – Ja. Sayonara!

107. oldal, Január 28., péntek, 8/1. (Ciceró, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Haller Endre · Japán · Matsuda Okitsugu (Macu)
vargarockzsolt>!

Az áldozatok túl sok dologra emlékeznek, az elkövetők viszont túl kevésre. Amikor 1992-ben Japánba látogattam, vettem magamnak egy útikönyvet, amely készségesen felsorolta a japán történelem legfontosabb eseményeit. 1912 és 1926 között megemlítette a Taisó-demokráciát, majd a következő pont az 1970-es oszakai világkiállítás volt. Gondolom, semmi érdekes nem történt Japánban a köztes években.

555. oldal

Steven Pinker: Az erőszak alkonya Hogyan szelídült meg az emberiség?

Kapcsolódó szócikkek: 1992 · Japán · Oszaka
krlany IP>!

És a két kultúra is egészen más: a japán nők ösztönszerűen értik a tegnapot, a mát és a holnapot. Ezt akár bölcsességnek is hívhatjuk. És kitartóak. Az amerikai nők ezzel szemben csak a mát ismerik, s ha egyetlen nap nem úgy sikerül, ahogy szeretnék, azonnal atomjaikra esnek szét.

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Japán · nők
Nikkincs>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Japán régimódi ország, tudja? Régimódi a törvénye: úgy szól, hogy tizenkét bűn miatt lehet halálos ítélettel sújtani egy embert. És az egyik: ha úrnője szerelmi üzenetét viszi valaki.
Hervé Joncour állhatatosan a meggyilkolt fiúcska szemét nézte.
– Nem volt nála szerelmi üzenet.
Maga volt a szerelmi üzenet.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hervé Joncour · Japán
robinson P>!

Japán első kertészei szerzetesek voltak, akik kolostori birtokaikon igyekeztek újraalkotni a földi mennyország álomképét.

125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Japán
7 hozzászólás
Hirdetés
Szávitrí P>!

    De a teaivásnak is megvannak a maga illemszabályai. Ilyen előírás például, hogy nemcsak a magamfajta hórihorgas európainak, hanem a kistermetű japánoknak is kissé meghajolva kell az ajtón benyitnia. A bejárat melletti követ figyelmen kívül lehet hagyni: az csak azért van ott, mert valamikor arra helyezte kardját a belépő szamuráj. Miután a vendég leguggolt, kötelező a vele szemben levő falra akasztott képet megnézni és megdicsérni: azt a házigazda egyenesen az ő tiszteletére választotta ki úgy, hogy valamilyen összefüggésben álljon a látogató foglalkozásával. hobbyjával, esetleg származási helyével.
    A kézbe kapott csészét szemmagasságig emelni és forgatni illik; néhány szóval méltatni a falainak vékonyságát, formáját, mintáját. A teát szürcsölni csak az utolsó kortynál kell, akkor viszont okvetlenül, mert ezzel jelzi a vendég, hogy ízlett és még egy csészével kér belőle. Ha nem kér, akkor „mó kekkó desu” – „már nagyszerű!” – kiáltással illik közölni, hogy teaivási kapacitása kimerült. Mindez része az ideális japán magatartásnak, a „shibui”-nak, vagyis a tartózkodó eleganciának.

184-185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Japán · tea
1 hozzászólás
gwyneira>!

Japánt barbár országnak tartották, amíg népünk a béke szelíd művészetét pártolta, s csak azóta tekintik civilizáltnak, hogy tömegmészárlásba fogott a mandzsúriai csatamezőkön.

Kapcsolódó szócikkek: Japán
Ligeia>!

Ha majd megnövök, elmegyek Japánba, biz'isten

138. oldal

Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál Levelek Ivo Dzsimáról

Kapcsolódó szócikkek: Japán
10 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

VILLÁM

Ha lobban villám,
hullámoktól ölelten
jól látszik Japán.

Buson
/Szántai Zsolt fordításában/

76. oldal, III. Természet

Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers Haikuk, wakák – Életről, halálról, szerelemről, természetről

Kapcsolódó szócikkek: Japán · villám