János-hegy, Budai-hegység helyszín
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos-hegy
A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz, Kutya-hegy és Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsról. A hegyet alkotó kőzet a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.
Magasság: 527 m
Idézetek
A fekete hófelhő morogva bukott át a János-hegyen, és megállíthatatlanul bekebelezett mindent, ami az útjába került.
(első mondat)
Kozmikus méretű keleti oldala van a budai hegyeknek. Beletartozik a város teljes nyugati panorámája. Farkasrét, Szabadság-hegy, János-hegy, Hárs-hegy, az egész vonulat. Ez nem is csak egy városrész: inkább egy külön szférája a városnak. A hegyi Budapest. Négyszáz méter magas falként zárják el a budai hegyek a várost. Túl rajtuk szép rendben ott sorakozik az egész földkerekség. Hevenyészett sorrendben: Budakeszi, Zsámbék, távolabb Bécs, Fekete-erdő, Párizs, Atlanti-óceán, Egyesült Államok, onnantól már napsütés, Csendes-óceán, Szibéria, onnantól megint sötétség, Moszkva, Debrecen, Zugló, Belváros, Duna és megint a könyvtár.
18.
Évek óta a Kerepesi volt az egyetlen hely a városban, ahol elhittem a fű zöldjét, vagy talpam alatt az avarzizegést. Ahol úgy éreztem, hogy a természet végzi a dolgát. A budai hegyek cementtel megerősített sziklái, a János-hegyi kilátás plusz friss levegő, meg a városligeti csónakázás is mindig is hidegen hagyott. A természet, mint vidámpark, soha nem érdekelt.
109. oldal
Körülöttünk a budai hegyek: a Gugger-hegy, Hárs-hegy s a János-hegy. Sétáink során a Hűvösvölgy is elérhető volt járművek nélkül. Szerb Antal számára létszükséglet volt a napi séta „hegyeink” közt, vagy valamely közeli erdőben. Gyakran ébredtem úgy, hogy ő már hazaért kora reggeli kirándulásáról.
276. oldal, Szerb Antalné (Magvető, 1982)