James Markham (Lord Bolton) személy

– A kislányok, akik férfiakkal mennek ki, mindig bajba kerülnek – suttogta.
Isabel belélegezte James leheletét.
– De nem Wallace-szal. Ő úriember.
– De én nem vagyok az.

25. fejezet

379. oldal

– Tudsz táncolni? – kérdezte Margery. Isabel legszívesebben felkacagott volna.
– Nem tudok.
– A fivérem szeretne táncolni veled.
– Nem fog – válaszolt gyorsan Isabel.
Margery elmosolyodott.
– De én elhatároztam magam. Megmondom neki, hogy szeretnél megtanulni táncolni.
[…]
– Isabel táncolni akar veled.
– Nem hiszem.
– Azt akarja, hogy tanítsd meg.
[…]
– Táncolsz vele, vagy sem?
James mosolya elhalványult, majd lehalkította a hangját.
– Nézz a kezemre, Margery. Nem tudok táncolni.
– Akkor ma este nagyon jól illetek egymáshoz.

27. fejezet

A hozomány nyugtalanította James Markham lelkiismeretét, miközben az erdőn át hazafelé lovagolt.

(első mondat)

– Áthatóan bámul, uram.
James megvonta a vállát, majd arca eltorzult a fejébe hasító fájdalomtól.
– Csak a kilétén tűnődtem.
– Akkor nem tarthatom bizonytalanságban tovább. Én vagyok a Fekete Angyal.
– Az édesanyjának kitűnő lehetett a humora. Ilyen érdekes név!

Első fejezet

– Úgy hallottam, remekül ért a kardforgatáshoz.
Isabel szándékosan nem nézett James-re.
– Jó vagyok, de nem legyőzhetetlen.
– Hál' Istennek – tette hozzá a férje. – Különben most nem lennék itt.
Reynold nevetett.
– Ezt a történetet hallanom kell!

26. fejezet

– Kijönnél velem ma este? Mindenszentek estéje van. Örömtüzeket gyújtanak minden domboldalban.
Isabel sóhajtott.
– Miért csinálják?
James megpróbálta leplezni megdöbbenését. Hát ilyen ősi, szent szertartásokat sem engedélyeztek a Mansfield kastélyban?
– Azért gyújtunk tüzeket, hogy a halottak lelke könnyebben megtalálja a mennyországba vezető utat. Ezen a napon köztünk járnak a szellemek… legalábbis a babonások így hiszik. Nincs kedved kijönni ma este a domboldalba, és megnézni a tüzeket?

28. fejezet