James Malory személy

Johanna Lindsey: Egyetlen szerelem
Johanna Lindsey: Csodatévő szerelem
Johanna Lindsey: Tengernyi szerelem
Johanna Lindsey: Mondd, hogy szeretsz
Johanna Lindsey: Szíved rejtekén
Johanna Lindsey: Ajándék
Johanna Lindsey: A szerelem hatalma
Johanna Lindsey: Pénzen vett szerelem
Johanna Lindsey: Szívem ellopott kincsei
Johanna Lindsey: A vágy foglyai
Johanna Lindsey: Kalandos szerelem
Johanna Lindsey: Az igazi
Johanna Lindsey: Stormy Persuasion
Johanna Lindsey: Viharos meggyőzés

Idézetek

Cheril>!

— A korkülönbség ezúttal csak másodlagos és nem számottevő probléma, amin egyébként sem lehet változtatni. Én inkább Warren számos hibájára összpontosítanék, amiken viszont segíteni lehet.
— Te észrevetted ezeket a hibákat?
— Nem vagyok vak.
— Akkor miért van ilyen hatással rád az az ember?
— A boldog jövőm záloga.
— Hol találtad a kristálygömbödet?

Kapcsolódó szócikkek: Amy Malory · James Malory · Warren Anderson
DarknessAngel>!

– Kétlem, hogy ez a kínai uraság megtartja a szavát. A vázát csupán Amyért cserében akarta megszerezni. Amit ő valójában akar, az a váza és a vérbosszú.
– Nem kaphatja meg mindkettőt.
James felhúzta a szemöldökét ezen a rendíthetetlen naivitáson.
– Biztos vagyok benne, nagyon le lesz sújtva, hogy te nem engeded, drágám.

Kapcsolódó szócikkek: Georgina Anderson · James Malory
Ercsusz >!

James a fejét a kezébe temetve, meztelenül ült az ágya szélén. Anthony legszívesebben elnevette volna magát, de még idejében becsukta a száját. A gondolattól is megfájdult a feje.
James fel sem nézett, mintha nem érdekelné, hogy ki hatolt be a hálószobájába.
– Egy hangos szó, és vége az életednek – szólalt meg halkan, de fenyegetően.
– Neked is egy kisember kalapál a fejedben, öregfiú?
James lassan felemelte a fejét. A pillantásával ölni lehetett volna.
– Legalább egy tucat, és mindegyikről te tehetsz, te nyomorult…
– Még mit nem! Te ajánlottad fel, hogy meghívsz egy italra, ezért csak nekem lehet okom…
– Egy italra, és nem több üvegre, te tökfilkó!
A hangos megjegyzés hallatán mindketten megrándultak a hasogató fájdalomtól.

Kapcsolódó szócikkek: Anthony Malory · James Malory
Ercsusz>!

– Mit vigyorogtok itt? – lépett oda hozzájuk Regina, Nicholas kíséretében.
James megölelte az unokahúgát.
– A férfiak gyarlóságán, édesem. Néha olya ostobák tudunk lenni.
– Lehet, hogy te igen, barátom! – csattant fel Nicholas.
– Pedig magamat ki akartam hagyni ebből a megállapításból – válaszolta James mosolyogva, és tekintetét unokahúga férjére emelte. – Te viszont tökéletes példa vagy, Montieth.
– Hát ez szörnyű! – sóhajtott fel Regina kétségbeesetten, és haragos pillantást vetett a két férfira, majd Conradba karolt. – Kérlek, szabadíts meg ezektől, Connie. Menjünk táncolni, mert nem bírom tovább elviselni, ahogy hasogatják egymást.
– Ezer örömmel, kislány – vigyorgott Connie.
James utánuk nézett, és Nicholashoz fordult.
– Elég egyértelműen kifejezte a nemtetszését.
– És ez még semmi – morogta maga elé Nicholas. – Próbáld ki, milyen a szófán aludni, amikor a feleséged haragszik rád.
James nem tudta visszatartani a nevetését.
– Nocsak! Hát te is? Ez remek. Mivel érdemelted ki ezt a…
– Azzal, hogy nem bocsátottam meg neked! – vetette oda Nicholas, mert nagyon bosszantotta, hogy James ilyen jól mulat a rovására. – Mert sajnos, ezt nagyon jól tudja. Amikor beszélgetünk, később mindig nekem esik. Mikor akarsz már eltűnni Londonból?
– Elképesztő, hogy ezt milyen sokan szeretnék tudni! – vihogott jókedvűen James. – Ha miattam kénytelen vagy a szófán aludni, akkor soha nem állok odébb.
– Csupa szív vagy, Malory.

Ercsusz >!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Te jó ég, hát valóban megtetted? Igen? – a férfiból olyan erővel tört ki a nevetés, hogy a falnak kellett támaszkodnia.
– A pokolba – szitkozódott James.
[…]
– Ne lepődj meg ezen. Hallottam, hogy milyen gonoszul kigúnyoltad, amikor elvett engem feleségül.
– Nem azért, mert elvett, kedvesem. Hanem azért, mert nem tudta áttörni azt a falat, amit te húztál fel az ágyatok közepén.
[…]
– Nos, ezzel a problémával neked is szembe kell nézned, James Malory.
Ez az epés megjegyzés ismét megnevettette Anthonyt, James pedig bosszankodva nézett a feleségére.
– A csudába, George! Magad is láthatod, hogy már elhiszi.
– Azt látom, hogy nagyon jót mulat. Vajon miért tartja ennyire viccesnek azt, hogy elvettél feleségül?
– Ennek semmi köze hozzád. Az a meglepő számára, hogy egyáltalán megnősültem.
– Akkor talán el kéne árulnod neki, hogy nem a te ötleted volt, hanem a fivéreim…
– George!
– …kényszerítettek.
[…]
– Anthony, hagyd már abba! Ennyire azért nem mulatságos.
– Dehogynem… de még mennyire – nyögte ki a férfi nagy nehezen. – Hányan voltak, James? Hárman? Négyen? – James még mindig komor arccal hallgatott, ezért Anthony Georginához fordult.
A lány sem volt sokkal barátságosabb, de azért válaszolt neki.
– Azt akarja tudni, hogy hány fivérem van? Amikor legutóbb számoltam, öten voltak.
– Hál’ istennek! – Anthony színlelt megkönnyebbüléssel sóhajtott fel két kacagás között. – Azt hittem, hogy lódítottál, James. Fogadd őszinte részvétem.

Ercsusz >!

– Ilyen hamar visszajöttél? Már kezdtem reménykedni, hogy a tenger fenekére süllyedtél, vagy valami hasonló csapás ért.
James felnevetett.
– Sajnálom, hogy csalódást okoztam neked, kölyök. A mostani utamon olyan értékes rakományt szállítottam, hogy még a szokásosnál is óvatosabb voltam. És neked hogy megy a sorod? Most is a heverőn alszol?
Nicholas elkomorodott.
– Amióta eltűntél, már nem. Most viszont megint veszélybe került a családi életem miattad, te senkiházi – morogta.
– Abban biztos lehetsz, kedves fiam – mondta
James gonosz mosollyal. – Örömmel segédkezünk minden nemes ügyben.
– Csupa szív vagy, Malory.

Kapcsolódó szócikkek: James Malory · Nicholas Eden
Ercsusz >!

– Legalább hívd meg őket vacsorára.
– Még mit nem!
– James!
A férfi ingerülten felmordult, de azért megállt, és visszafordult.
– Meg vagy hívva! – vetette oda, csak Drew-ra nézve.

Kapcsolódó szócikkek: Drew Anderson · Georgina Anderson · James Malory
Ercsusz >!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Azt hiszem, ideje abbahagynom – mondta James, még mindig kacagva. – Mivel látom, hogy még
nem tanultad meg, hogyan kell civilizált módon gyűlölni valakit.
– Ez meg mi az ördögöt jelent? – kérdezte mogorván Warren.
– Azt, hogy élvezni kell a viszálykodást, drága fiam.
[…]
Warren szája szegletében azonban alig látható mosoly jelent meg.
– Rendben van, Malory. Értem, hogy mit akarsz mondani. Továbbra is tedd boldoggá, és akkor nem kell átkelnem az óceánon, hogy megöljelek.
– Ez már sokkal jobb, drága fiam – válaszolta James vidám arccal, majd a feleségéhez fordult: – Tanulékony a legény, George.

Kapcsolódó szócikkek: Georgina Anderson · James Malory · Warren Anderson
Miah>!

— Most már mehetünk, James bácsi — mondta Amy, és odaállt a nagybátyja mellé a
frissítőktől roskadozó asztalhoz.
— Hála istennek — felelte James, majd szinte gondolkodás nélkül megkérdezte: — De
miért ilyen korán?
— Mert Warren is elment.
James felsóhajtott, és a kabátokért indult.

Kapcsolódó szócikkek: Amy Malory · James Malory · Warren Anderson
Sippancs P>!

– Elmondtad neki, Tony bácsi?
Anthony jót nevetett.
– Dehogy mondtam, kölyök – felelte jókedvűen. – Ha én azonnal észrevettem, akkor szerinted ő nem? Amikor James még nálam is sokkal bujább és élvetegebb volt?
James felvont szemöldökkel fordult az öccse felé.
– Tessék? Buja és élveteg?
Anthony szemöldöke is felszaladt a homlokára.
– Nem így volt?
– Lehet, de nekem jobban tetszik Reggie megfogalmazása. A „nők nagy tisztelője” sokkal jobban hangzik.

237-238. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anthony Malory · James Malory · Regina "Reggie" Eden