!

James Hook személy

J. M. Barrie: Pán Péter
J. M. Barrie: Peter Pan és Wendy
Walt Disney – Boldog karácsonyt
Terry Brooks: Hook
!

Jason Isaacs (Peter Pan /2003/)

!

Peter Pan – Pán Péter /2003/ moziplakát


Idézetek

>!
szil0214

Rögzítsétek a fővitorlákat, pajtások, mert itt van ő; a dörzsölt durbincs, a fortélyos félszegúszó, hetedhét tenger legbumburnyákabb bumburnyákja, a talpig gigerli, akinek a lelke mély, mint a feneketlen tenger, s aki oly gyors, hogy még álmában sem lehet vele lépést tartani. Itt van hát a mi acélmancsú mérges rájánk; James Hook kapitány.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: James Hook
>!
SophieOswald

– Hány hajót küldtünk a tenger fenekére, Csikasz?
– Jelentem alássan, harminchármat! – felelte Csikasz egy kissé csukladozva.
– Hány hajó kapitánya lógott a főárbocunk keresztrúdján, Sanda Bill?
– Ha jól számolom, kapitány, éppen harminchárom – vágta ki Sanda Bill.
– És hány martóz sétált a pallóról a tengerbe, Mordály?
– Engedelmet, kapitányom, nem vezettem rovást – vakargatta gyapjas haját Mordály –, de gyanítom, hogy nem kevesebb, mint háromszázharminchárom.

79-80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: haj, hajszál · hajó · James Hook · tenger
>!
SophieOswald

Kevesen tudták a kapitányról, hogy a legjobb iskolákat járta, és mielőtt kalózkodásra adta fejét, érdekes tanulmányt írt a középkori hadviselés történetéről. Ha emberei, ezek a faragatlan tuskók, nem részeg hortyogásban töltötték volna az éjszakákat, néha meghallhatták volna, hogy kapitányuk a kajütjében fel-alá járva ókori latin költőket szaval. Azt azért ők is megfigyelték, hogy az elfogott hajók kapitányát mindig választékos szavakkal, formás búcsúbeszéd kíséretében küldte át a másvilágra, és a zsákmányból is csak egy-egy ritka becsű könyvet vagy értékes műtárgyat tartott meg magának.

76-77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka · hajó · iskola · James Hook · költő · könyv
>!
Nocharity

Kampó Jácint kapitány összefont karral állt a parancsnoki hídon, és megvetően nézte a marakodó, üvöltöző, egymást gyepáló legényeit. Ha más környezetben pillantotta volna meg valaki, azt hihette volna, hogy őfelsége egy előkelő udvaronca. A kapitány mindig hibátlan eleganciával öltözött. Gondozott fekete fürtjeit széles karimájú, tollas kalpag födte, nyakfodra és kézelője a legfinomabb brüsszeli csipkéből készült, zubbonya a divatos frakkok szabását követte, és a combig érő csizmán a napsugár is hanyatt eshetett, olyan fényesre volt suvickolva.

76. oldal, Hetedik fejezet - A Macskacápa délre tart

Kapcsolódó szócikkek: James Hook · Sohaország / Sehol-sziget
>!
Nocharity

E néma pillanatban, míg Kampó Jácint kékeszöld szemének haragos pillantása végigpásztáz megszeppent legényein, két fontos megállapítást tehetünk erről a rendkívüli emberről.
Az első az, hogy bárdolatlan matrózaira nem pazarolja hét tengeren ismert ragyogó ékesszólását. Ez igazában nem is csodálható, hisz nem érdemes disznók elé gyöngyöt szórni, ahogy ő maga is tartotta, persze ezt az ősi szállóigét latin eredetiben szokta idézni.
A második megállapításunk az lesz, hogy a kapitány jobb keze helyén egy félelmetes méretű és tűhegyes végű kampó mered. Ennek láttán húzták be oly hirtelen a nyakukat a marcona gazfickók, mert tudták, hogy kapitányuk ugyan káprázatosan vív bal kezével, de legrettentőbb fegyvere mégiscsak ez a kampó. Akit ezzel a kampóval egyszer megkaristolt, ahogy ő szokta mondani, az nem állt többé sorba csajkájával az ebédosztáskor.

77-78. oldal, Hetedik fejezet - A Macskacápa délre tart

>!
Nocharity

– Ezer béklyó és bitó, hol lófráltatok eddig?! – dörgött rájuk Kampó Jácint, vacsoráját félbeszakítva.
– De kapitány… – hebegte Brugó –, hisz kerestünk a parton…
– Kit kerestetek?!
– Hát kegyelmedet, kapitány…
– Engem, a parton? Hm, érdekes. És miért kerestetek a parton, madárkáim?
– Hisz onnan kiáltott nekünk! – mondta Kanavász.
– Egyre különösebb – csóválta a fejét a kapitány. – A partról kiáltottam nektek! És szabad tisztelettel tudakolnom, mit kiáltottam derék matrózaimnak? – kérdezte vérfagyasztó nyugalommal. – Nos, Brugó barátom?
– Hát azt, hogy… hogy… – Brugó elbizonytalanodott. Mindenki tudta a Macskacápán, hogy ha kapitányuk finom és választékos beszédre tér át, az a legszörnyűbb haragjának csalhatatlan jele. – Azt, hogy… eresszük el a lányt… – nyögte.
– És ti eleresztettétek?!!!
A két marcona kalóz úgy állt ott, mint az almalopáson ért kiskölykök. Hallgatásuk ékesebben szólt minden beismerésnél.
Amit Kampó Jácint ezek után mondott, abban nem volt már egy szemernyi finomság és elegancia sem. Amit mondott, az megtöltötte volna a Tengeri Trágárságok Szótára több vaskos kötetét.

118-119. oldal, Tizedik fejezet - Indiánok és kalózok

Hirdetés
>!
Nocharity

Piperkőc alak volt ez a Hook, tollas kalapban szeretett járni, súlyos selyembrokátból varratta a köpenyét. Hosszú. fekete haját szoros csigákba bodorította, és soha nem mutatkozott másként, mint két szivarral a szájában; egyszerre füstölt belőlük, egy magafeltalálta szipkából.
De a legijesztőbb és legfeltűnőbb a vaskampója volt.

31. oldal, 5. fejezet - A sziget valósággá válik

Kapcsolódó szócikkek: haj, hajszál · James Hook · kalap · Sohaország / Sehol-sziget
>!
Nocharity

Hook szívéből gyűlölte Peter Pant. Ezt a gyűlöletet nem kizárólag az váltotta ki, hogy Peter megcsonkította és levágott kezét a krokodilnak vetette. Nem, ez még mélyebbről fakadt. A valódi okát valószínűleg maga Hook sem értette. Ha megkérdezték volna, talán azt mondja, hogy a fiú szemtelenségét és elbizakodottságát nem állhatja!
Sötét lelkében az a homályos tudat élt, hogy nem lehet nyugodalma, amíg Peter él. Ott állt, szétvetett lábbal és sóvárogva várta a pillanatot, amikor Petert a markába kaparinthatja.

65. oldal, 12. fejezet - A kalózok csapdája

>!
Nocharity

– Tegyétek el a kardotokat, fiúk! Ez az ember az enyém!

83. oldal, 15. fejezet - Végső összecsapás: vagy Hook, vagy én!

>!
Nocharity

Csér mögött ekkor felpattant a kapitányi kabin ajtaja és kivonult rajta a hírhedt James Hook.
Első pillantásra nagyon hasonlított a hajójához – vagy talán a hajó őrá. Fényes volt, keskeny és gonosz, hegyes orrú képétől hegyes orrú cipőjéig. Kapitányi kabátját vörös és fekete szövetből varrták, arany paszománnyal díszítették. A vállán átvetett, aranyrojtos, széles szalagon rövid kard lógott. Fehér csipke nyakfodrai fölött a szegletes arc emlékeztetett a tengeri tajték hátterére kirajzolódó orrszoborra. Fürtös fekete haja úgy ereszkedett alá vállára, mint főárbocról a teljes vitorlázat. Széles karimájú kalapja akkurát olyan volt, mint a tatfedélzet palánkja, kivéve, hogy a sarkain nem sziszegtek kígyók. Ami azonban hibádzott kígyóban, azt bőven bepótolta az ábrázat. Kegyetlen volt, kemény és megvető, bajsza viperaként tekergőzött, pillantásától röptében fagyott meg a madár. Rettenetes volt, amint ott állt, garázda zsiványai előtt. Bal keze helyén a félelmetes kampót viselte, melyről közismert volt. A kampó frissen köszörült vége villogott a napsugárban.

124-125. oldal, Szemtől szemben kampókezű Hookkal

Kapcsolódó szócikkek: arc · bajusz · cipő · haj, hajszál · hajó · James Hook · kalap · kard · kéz · kígyó · madár