Jacques Cousteau személy

Irwin Shaw: Fönn a csúcson
Akif Pirinçci: Bársonytalpon oson a halál
John Sutherland: Sikerkönyvek
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
Dane Huckelbridge: Vízkastély
Kovács Eszter: Köszi, jól
!

Jacques-Yves Cousteau, vagyis Cousteau kapitány (Saint-André-de-Cuzac 1910. június 11. – Párizs 1997. június 25.) közismert francia tengerkutató, felfedező, természettudós és filmkészítő, aki életét a tengeri felfedezéseknek szentelte. Népszerűségét természetfilmjeinek széleskörű ismertsége okozta, és tudományos munkásságának elismeréséül a Francia Akadémia tagjává fogadta

!

Jacques Cousteau búvárruhában


Idézetek

Chöpp >!

Ha nem lett volna a sekély vízben szendergő atomtengeralattjárók távoli zúgása – a főparancsnokság apait-anyait beleadott –, azt lehetett volna gondolni, hogy Cousteau kapitány valamelyik filmjében vannak.

122. oldal Néha visszatérnek

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Cousteau
Carmilla >!

     – …Hallott már Cousteau-ról, a francia mélytengeri felfedezőről?
     – Hogyne. Magam is könnyűbúvárkodom olykor-olykor…
     – Akkor ismeri a kifejezést: „a mélységi mámor”.

229. oldal (Európa, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Cousteau
Zsuzsa1026 P>!

Az egyik ősrégi természetfilmben Jacques-Yves Cousteau-t kérdezték, miért tette fel arra az életét, hogy megmutassa az embereknek a vizeket és a korallzátonyokat, amire azt felelte: az emberek megvédik, amit szeretnek. Ahhoz pedig, hogy megszeress valamit, ismerned kell.

183. oldal

Kovács Eszter: Köszi, jól Jóga, mindfulness, meditáció és extra sült krumpli a jobb napokért

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Cousteau
Belle_Maundrell >!

– […] most az lenne a legjobb, ha fogna nekünk egy halat.
– Miért éppen én fogjak halat?
– Mert maga amerikai, mint Huckleberry Finn, nem?
– De maga meg francia, mint Jacques Cousteau, nem?
Non! Maga fog halat.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Huckleberry Finn · Jacques Cousteau
alaurent P>!

Merje csak állítani még valaki, hogy Bernhard Grzimek és Jacques Cousteau óta nincsenek titkai a természetnek!

Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Bernhard Grzimek · Jacques Cousteau
danaida>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Benchley ügyesen valami irodalmi réteget is ráragaszt a szövegre. Csakhogy ezt a réteget a kritikusok éppoly vékonykának találták, mint Jacques Cousteau, a tenger világának tudós kutatója a Cápa „cápaságát”. Cousteau lenéző véleménye egyébiránt jobban bántotta Benchleyt, mint az okos irodalmárok megannyi kedvezőtlen bírálata. Quint halálával – holttestét az elejtett cápa teteméhez kötözik – Benchley igen tudatosan emlékeztet az Ahab és Moby Dick között dúló „olthatatlan viszályra” és együttes elmerülésükre, Quint alakjával pedig Hemingway „öreg halászát” idézi föl a Cápa szerzője, aki a cselekmény egy részét – nevezetesen azt, hogy a polgármester és a városatyák titkolják, elkenik az egész ügyet – nyilvánvalóan Ibsen A nép ellensége című drámájáról mintázta. De az ilyen utalások, amelyekkel némelyek A fehér cápa „komoly” voltát igyekeznek bizonyítani, kevéssé hitelesek. A fehér cápa lényegében nem valamiféle „irodalmi” hagyomány folytatója, hanem a korai 1970-es évek szórakoztató bestsellerdivatjának – vagy patronjainak – terméke: katasztrófatörténet.

140. oldal

John Sutherland: Sikerkönyvek Bestseller regények az 1970-es években

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Cousteau
Szávitrí>!

Az óceánok mintegy 80 százalékában alig van élet, a különböző életformák a tengeri „oázisokban” dúsulnak fel, mint azt Jacques-Yves Cousteau (1910-1997) népszerű filmjeiből is megtanulhattuk

70. oldal, Az ember nem avatkozhat be a természet rendjébe? (A LOHAFEX-kísérlet)

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Cousteau · óceán