Jacqueline Wallace személy
3 hozzászólásIdézetek
Vajon mi hajtotta? Az, hogy tiltott gyümölcs vagyok? Majd adok én neki tiltott gyümölcsöt!
124. oldal
A szívem kitárult felé, ahogy hallgattuk a dalt, egymás szemébe néztünk, és éreztem a kettőnk közötti kapcsolatot – nagyon finom, könnyen elpattanó szálakat. Akárcsak az oldalára tetovált vers, úgy hajoltunk, hogy egymás testének alakjához igazodjunk, és ez az összeolvadás, átformálódás mélyebbé, ellenállóbbá tehette kapcsolatunkat. Eltűnődtem, vajon ő is így érez-e, és miközben az általa választott szám szövegét hallgattam, arra gondoltam, hogy talán igen. Ne nevess hát, mert tán én vagyok… A finom hajlat a kemény vonalban.
298. oldal
…gondolatban vállon veregettem magamat, amiért túlélővé váltam.
Belélegeztem Lucast, összeszorítottam a számat, és az orromon át szívtam be az illatát. Fedezékben éreztem magam mellette. Biztonságban.
300. oldal
Szerencse, hogy nem én ültem a volánnál, mert valószínűleg áthajtottam volna rajta.
15. oldal