Jack Torrance személy

Jack fanyar hangon válaszolt, megírta, hogy A kicsi iskola bizonytalan időre – talán örökre elakadt a kéz és a papír között, „abban az érdekes, intellektuális Góbi-sivatagban, amely írói ihlet néven ismeretes”.

14 FENT A TETŐN

Jack hirtelen úgy érezte, hideg levegő csapja meg a hátát, megborzongott, és arra gondolt: valaki elment a sírom felett.

28. oldal (Árkádia, 1986)

Jack és Al nem véletlenül, hanem egészen természetes módon barátkoztak össze: az iskolai és tanszéki rendezvényeken mindig ők ketten rúgtak be legjobban.

474. oldal

Sötétedett.
A teraszon álltak a halványuló fényben, Jack középen, bal kezét Danny vállán nyugtatva, jobb karjával átölelve Wendy derekát. Együtt nézték, mint kerül ki a döntés lehetősége a kezükből.

230. oldal

Jack a szájához emelte a poharat, és három nagy korttyal kiitta, a gin úgy robogott a torkában, mint teherautó az alagútban, a gyomrában felrobbant, aztán egyetlen ugrással visszapattant egészen az agyáig, és egy utolsó görcsös remegéssel az egész testét a hatalmába kerítette.

366. oldal

Anya lassan feltápászkodott, az arca felpuffadt, mint egy ócska autógumi, ha túl sok benne a levegő, négy vagy öt sebből vérzett, és valami retteneteset mondott, talán ez volt anya egyetlen megnyilatkozása, amit Jacky szóról szóra megjegyzett: „Kinél van az újság? Apátok kéri a vicclapot. Esik még?”

260. oldal

– Az a gyanúm, hogy azt, ami történt, a túl sok olcsó whisky idézte elő, amiből Grady, tudtomon kívül, hatalmas mennyiséget tárolt, meg egy különös állapot, amelyet a régiek kabinláznak neveztek. Hallott már róla? – Ullman leereszkedő kis mosollyal várta, hogy Jack beismerje tájékozatlanságát, és ő kioktathassa; Jack pedig boldogan, gondolkodás nélkül vágta rá:
– Zsargonkifejezés a klausztrofóbiás érzésre, amely akkor következhet be, ha embereket hosszú időre összezárnak. Abban nyilvánul meg, hogy az illető meggyűlöli a társait, akikkel összezárták. Szélsőséges esetekben hallucinációval, erőszakkal járhat – még gyilkosságot is elkövettek olyan apróságok miatt, hogy odaégett az ebéd, vagy mert nem tudták eldönteni, hogy ki a soros a mosogatásban.

17. oldal

– Azt kérdeztem, hogy visszük le? El kell vinnünk innen, Jack.
[…]
– Úgy mondod, mintha ez olyan könnyű volna.
– Nem úgy értettem…
– Nem probléma, Wendy. Csak átöltözöm lent a hallban, a telefonfülkében, aztán a hátamra ültetem és elrepülök vele Denverbe. Úgyis Jack Torrance Superman-nek hívtak ifjabb koromban.

– A gyerekek másolják a nagyobbak szokásait. – Az apjára gondolt. A mamája egyszer azt mondta: az egyetlen, amit Jack Torrance egy pohár italnál jobban szeret, az a két pohár ital. Wendy viszont a cigarettát szerette, ami sírba is vitte. Dan megfogadta, hogy erre a szokásra sem kap rá. Kialakult benne a meggyőződés, hogy az egész élet ironikus csapdák sorozata.

74. oldal

Fő gondja az volt, hogy Jack Torrance szerepét Jack Nicholsonra osztották. Neki jobban tetszett volna Michael Moriarty (…) „Nicholson kezdettől fogva túl komor volt a filmben – mondta Steve. – A regény borzalma abból a tényből fakadt, hogy Jack Torrance rendes srác, nem pedig olyasvalaki, akinek egyszerűen nincs ki a négy kereke. Teljesen hiányzott az erkölcsi konfliktus.”

Hatodik fejezet - A menekülő ember (164. oldal)