!

Jack Finch személy

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Idézetek

>!
atyamadár

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Rose Aylmernek hívták Jack bácsi macskáját. Gyönyörű, sárga nősténymacska volt, és Jack bácsi azt mondta, ő az egyetlen nőszemély, akit megtűr a házában. A kabátja zsebébe nyúlt, és néhány fényképet vett elő, ezeket sorra mind megcsodáltuk.
– Meghízott – mondtam.
– Persze, hogy meghízott. Ő eszik meg minden leoperált ujjat és fület a kórházban.

93. oldal - I. rész 9. fejezet (Sierra, 1992)

>!
annicsku

Egyik karácsonykor egy szálka mélyen belefúródott a talpamba, elbújtam, és senkit nem engedtem a közelembe. Amikor Jack bácsi az ölébe vett, megnevettetett meséjével egy tiszteletesről, aki végképp nem szeretett felmenni a szószékre prédikálni, inkább kiállt a parókia kapujába, és ötperces lelki fröccsöket adott minden arra menő hívének, aki lelki vigaszra vágyott. Nagyokat nevettem rajta, aztán félbeszakítottam Jack bácsi szavait, és kértem, mondja meg, mikor szedi ki a szálkát. Erre ő az orrom alá dugott egy véres szálkát, amit csipesszel fogott, és azt mondta, azalatt húzta ki, míg nevettem, és hogy ez az, amit úgy hívnak, relativitás…

114. oldal - I. rész 9. fejezet (Geopen, 2012)

Hirdetés
>!
ArkagyijSztavrogin

– Mondd, Atticus, te még soha nem verted meg?
– Valóban nem. Eddig elég volt megfenyegetnem. Jack, ez a lány hallgat rám, amennyire tőle telik. Az esetek fele részében nem sikerül uralkodnia magán, de igyekszik.
– Ez azért nem megoldás.
– Nem, az a megoldás, hogy tudja: tudom, hogy igyekszik.

127. oldal (Geopen, 2003)