!

Jablonczayak személy

Szabó Magda: Régimódi történet

Idézetek

>!
KingucK P

A nagymama és a mitikus nagybácsik pótlására szerencsére voltak egyéb rokonok bőven. A Jablonczayak voltaképpen Pethes névre hallgattak, de a prédikátumukat használták vezetéknév gyanánt már az idők végtelensége óta. Éltek közülük Erdélyben, Pest megyében, a Jászságban, Komárom vidékén, Gyöngyösön, Pesten, volt egy kecskeméti águk is, a családfa elképesztően terebélyes volt, és az Árpádokig lehatolt a gyökérzete. IV. Béla Anna lányának egyik tizennegyedízig való leszármazottját, Csebi Pogány Terézt Jablonczay Pethes Lajos vette feleségül, s tizenöt generációval a tatárjárás után a Jablonczayak büszkén hivatkoztak az ereikben keringő másfél csepp Árpád-vérre.

A szkéné

>!
KingucK P

Sem a puritán Gacsáryak, sem a helvét szigorral reformált vallású Szabók, sem a buzgó római katolikus Jablonczayk és Ricklek nem sejtik, hogy lesz egy olyan esztendő, amelynek eredményeképpen sokféle vérük, más-más világnézetük, politikai hovátartozásuk, gazdasági képletük, hitbeli meggyőződésük hirtelen egybeolvad egy mindenki számára csak katasztrófát jelentő szerelem hevességében, s megkötődik, mindenki balsorsára, a házasság, amelynek a kezdeti időkben még csillapíthatatlan erotikus vonzása aztán a világra segít egy szőke, virágszálkarcsú, hosszú lábú, zöld szemű, sápadt lányt, Jablonczay Lenkét, aki anyja temperamentuma helyett ájuldozó rosszulléttel reagál majd a csókra, a házaséletre, s menekülni próbál, ha mély műveltsége, játékra mindig kész kedve, sugárzó értelme, szépséges arca vonzására férfi akar közeledni felé.

Kanna, hattyúkkal

Kapcsolódó szócikkek: Gacsáryak · Jablonczay Lenke · Jablonczayak · Ricklek · Szabók
Hirdetés