Izland helyszín
Idézetek
[…] az izlandiak, bár az átlagokat tekintve nem isznak többet más népeknél, csak kétféle ivási magatartást ismernek: vagy semmit, vagy sokat. Izlandon sokáig teljesen ismeretlen volt az ebéd mellett elkortyolgatott pohár bor, vagy a kellemes esti sörözgetés. Jól emlékszem, amikor apám egyik izlandi barátja először jött el hozzánk Hamburgba, és üzleti partnere munka után meghívta, hogy igyanak meg egy sört, a derék izlandi a hazai szokások alapján kiadós vedelésre készült, két órával később azonban a legteljesebb zavarban állított haza hozzánk. „Megittunk két sört, aztán mindenki hazament”, ismételgette teljes értetlenséggel.
Hétköznapokon alig isznak, hétvégén azonban annál többet, ha pedig elutaznak, szinte nem is tesznek mást.
121-122. oldal
De éppen ez az oka annak, hogy az izlandi nyelv ezer év alatt semmit sem változott: hiszen szinte nem is használták.
Izlandon évszázadokig nagyon kevés szó esett, mivelhogy az emberek igen ritkán találkoztak, szisztematikusan a társalgás ellen dolgoztak.
86-87. oldal
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon 86% Herbjörg María Björnsson története
Az idelátogatókat gyakran meglepi, hogy a keresztnevükön szólítják őket. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb izlandi neve az atya nevéből képzett, nem pedig családnév, amint az egykor egész Skandináviában elterjedt volt. Megszokott dolog, hogy az apa, az anya, a lány és a fiú mind másféle vezetéknévvel bír. Az elv a következő: a gyermek felveszi az apja keresztnevét, amihez hozzáteszik a „son” végződést, ha fiúról, illetve a „dóttir” szócskát, ha leányról van szó. Ehhez adják hozzá aztán a saját keresztnevüket. A dolog azonban tovább bonyolódik, mert a nő megtartja a nevét házasságkötéskor. Ez azt jelenti, hogy egy férjből, feleségből, fiúból és lányból álló családban minden családtagnak különböző vezetékneve lesz. Például az apa neve Magnus Jónsson, a fiúé Siguröur Magnusson, a lányé Gudrún Magnusdóttír és a feleségé Vígdis Kristjndóttír. Emiatt a lakosok mindig a keresztneveik alapján emlegetik egymást, és ezt várják az idelátogató külföldiektől is. Az izlandiak egy kis részének még van családnevük, de a kormányzat igyekszik ezt megszüntetni. A terv a rendszer homogenizálása, és érdekes módon a gyerekeknek tilos idegen hangzású nevet adni. Az izlandi állampolgárságot felvenni kívánó külföldieknek is előbb izlandi nevet kell választaniuk, mielőtt kérvényüket jóváhagyják.
64-65. oldal
Már megfigyeltem, hogy az olyan országokban, amik tele vannak az időjárást figyelő állomásokkal, soha senki sem tud pontos időjárás-előrejelzést adni. Azt minden további nélkül kimutatják, hogy hetvenöt év múlva pálmafák fognak nőni Izlandon, de azt senki sem képes megmondani, milyen idő várható aznap délután.
23. oldal
Még! – zihálta a hodályméretű terem sarokasztalának fedezékében, és miközben egyik kezem eljutott a gyönyör egyenes labirintusának legmélyére, a másikat a szájára tapasztottam, mert tudtam, hogy sikolyától összesereglene a teljes kiszolgáló-személyzet. Hogy rögtön előkerülnének a pincérek és kiszaladnának a mosogatólányok, de már akkor se lenne visszaút. Tudtam, hogy már egy rendőrzászlóalj se lenne képes megállítani. Hogy még egy mozdulat, és Kuvait összes olajkútja meg Izland összes gejzírje belesárgul. És egyszeriben életre keltek a radiátor csöveire spárgázott művirágok, hullámzani kezdett a márványmintás linóleum meg a kubista álmennyezet, tönkrement a neonvilágítás és vakítva lebegtek a nájlonfüggönyök, mintha vasalózsinórral vezettek volna áramot a felszámolásra váró Rozmaring étterembe. Aztán megremegtek a falak, alapjaiban rendült meg az egész szocreál a két söröskorsóval és a teli hamutállal együtt, majd Eszter az asztalra borult, és én is a vállára borultam volna, de a messzi homályban felsejlett az Úristen nagyon is antropomorf alakja, és megkérdezte, hogy fogyasztanak-e még valamit, én pedig mondtam, hogy nem tudom, vagyis persze, hozzon még kettőt ugyanebből.
A menetrend szerinti busszal utaztam, az útiholmijaim egy matrózzsákban. Május 11-e, a téli halászati idény utolsó napja. Ezt az időszakot hívják úgy, hogy „széna és fű közt”, ami a birkák nézőpontját veszi alapul: a széna már elfogyott, de a fű még nem sarjadt ki. Komor idők ezek a kérődző jószágnak, mivel a tavasz mindig is az az időszak volt Izlandon, amikor ember s jószág egyformán hullott.
12. oldal
Jobb lett volna, ha Izlandra születsz.
Mindig is oda vágytál. A nyelvet is elkezdted tanulni.
Mégsem mondtad nekem soha, hogy ég elska þig,
és már nem is fogod, talán valaki másnak,
aki azt válaszolja majd, hogy én is téged.
31. oldal: Felejtő (részlet)
Mozifilmeket Izlandon csak a mazochisták vagy a menthetetlen őrültek csinálnak. Ha arra vágynak, hogy fejjel egyenesen a falnak menjenek. Újra meg újra.
139. oldal, 13 Csütörtök (Scolar, 2014)