!

Izland helyszín

Arnaldur Indriðason: Vérvonal
Arnaldur Indriðason: Távoli hangok
Yrsa Sigurðardóttir: Az utolsó rítus
Alice Munro: Szeret, nem szeret…
Bartis Attila: A nyugalom
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Claudio Magris: Vaktában
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 1.
Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé
Halldór Kiljan Laxness: Az éneklő hal
Andrew Davidson: A vízköpő
Bélley Pál: Kíváncsiak klubja
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Michael Palin: Sarkig tárt világ
Eric Weiner: A boldog zarándok
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör
Carlo Ginzburg: Éjszakai történet
Bernáth István (szerk.): Három izlandi történet
Arnaldur Indriðason: Hidegzóna
Sara Shepard: Wicked
Halldór Kiljan Laxness: Kereszténység a Gleccser aljában
Michael Ridpath: Sűrű árnyak
Per Olov Enquist: Egy másik élet
Sjón: A macskaróka
Ïsa Schneider: Morfondír
Haarberg Orsolya – Erlend Haarberg – Unnur Jökulsdóttir: Izland
Rowland Mead: Izland
Nádor Zsófia (szerk.): Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve
Simon Tamás: Vérmacska 2.
Ófeigur Sigurðsson: Jón története
Lantos Gábor: 100 nap északon
Caitlin Moran: Hogyan legyünk tökös csajok
Árni Þórarinsson: A boszorkány ideje
Völsunga saga
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Bende Tamás: Horzsolás
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Idézetek

>!
hetcsillagkozt

Nem igen volt kedve vásárolni, de régebbről maradt egy listája, az azon szereplő könyvek közül kiválasztott néhányat, majd megvásárolt még egy könyvet, amelyet véletlenül vett észre. Izlandról szólt. Tizenkilencedik századbeli vízfestményeket tartalmazott, amelyet egy Izlandban utazgató hölgy készített.
Fiona nem tanulta meg édesanyja anyanyelvét, és sohasem tanúsított különösebb tiszteletet a nyelv által megőrzött történetek iránt – Grant ezeket a történeteket tanította, ezekről írt régebben és még most is, egész munkás élete során. Fiona a történetek hőseit mint vén Njalt vagy vén Snorrit emlegette. De az utóbbi években feltámadt benne az érdeklődés az ország iránt, és útikönyveket nézegetett. Olvasott William Morris utazásáról, majd az Audenéról. Igazában nem tervezte, hogy odautazik. Túlságosan szörnyű az éghajlata, mondta. Azonkívül – mondta – kell, hogy legyen egy hely, amelyre gondol az ember, amiről tud, és talán odavágyódik – de sohasem sikerül meglátnia.

332. oldal: Oda-vissza

Kapcsolódó szócikkek: Izland
>!
Emmi_Lotta IMP

– Láttam az univerzumot! Versekből áll!
A dánok erre azt mondták, így csak egy vérbeli izlandi beszélhet.

76. oldal

Sjón: A macskaróka Népi történet

Kapcsolódó szócikkek: Izland · vers
>!
Ciccnyog ISMP

A gleccser alatti ötödik napon a pap aggódni kezdett elméje épsége felől; ezért azt cselekedte, ami a legtermészetesebb az izlandi embernek, ha szorultságba kerül. Mégpedig az, hogy verset mondjon, négysorosat, meg hosszút is, hangosan és ékesen szavaljon saját magának, és ha már semmi sem segít, a zsoltárokat idézze. Régi tanács ez, de csalhatatlan, ha az ember meg kívánja őrizni ép eszét.

100. oldal

Sjón: A macskaróka Népi történet

Kapcsolódó szócikkek: Izland · vers
>!
hetcsillagkozt

Mikor a dolgok és a szavak közti
csapást már benőtte a fű.
(Halldór Laxness)

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland
>!
latinta SP

Izlandon azt szoktuk mondani: „Tisztábban lát, aki vendégként pillant körbe.”

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Izland
>!
Krenai

Még füstölög a láva, de már a fű nő rajta.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland
1 hozzászólás
Hirdetés
>!
Terbócs_Attila

„És tartsd távol, Skúli, az izlandiakat a kávétól – szólt Þorsteinn –, most mindenki azon verseng, hogy kávét szerezzen, s az zaklatottá, lustává és nemzőképtelenné teszi az embert. Ezt mondja Eggert és Bjarni. Csak egy jó fajtája van a kávénak, a pitypanggyökér.”

A kávéról nem szólok semmit. De a teakeverékek olyanok, mint a zeneművek: zuzmó, palástfű, mezei zsurló, fűz: ez jó érdes, a test alapos megtisztítására való. Vagy kakukkfű, nyír, havasi magcsákó levele, ez: vért pezsdítő / serkentő / figyelmet fokozó / testet erősítő / életet meghosszabbító / elmét élesítő.

90–91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland · kakukkfű · kávé
>!
Diosz P

Nem meglepő hát, hogy nagy a könyvek iránti érdeklődés. Az országban működő több mint 30 kiadó évente ezernél is több új könyvet jelentet meg – az egy főre eső könyvek aránya itt a legmagasabb a világon. Könyvesboltokat bőven találhatunk, főleg Reykjavík-ban. Emellett van öt országos napilap, illetve több helyi újság és számtalan különféle magazin továbbá négy tévécsatorna, egy nemzeti színház és operaház, sok képtár és számos múzeum. Nem rossz egy alig 300 000 fős országtól!

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland
>!
Diosz P

Miközben az izlandiak jelentős része hisz Istenben, egy friss felmérés azt mutatja, 53%-uk hisz a tündérekben is, pontosítva – 53%-uk nem tagadja létezésüket. Valójában a lakosság 5%-a állítja, hogy már találkozott tündérekkel, elfekkel, trollal vagy a „rejtőzködő népek” valamelyikével.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland · tündér
9 hozzászólás
>!
Diosz P

Az idelátogatókat gyakran meglepi, hogy a keresztnevükön szólítják őket. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb izlandi neve az atya nevéből képzett, nem pedig családnév, amint az egykor egész Skandináviában elterjedt volt. Megszokott dolog, hogy az apa, az anya, a lány és a fiú mind másféle vezetéknévvel bír. Az elv a következő: a gyermek felveszi az apja keresztnevét, amihez hozzáteszik a „son” végződést, ha fiúról, illetve a „dóttir” szócskát, ha leányról van szó. Ehhez adják hozzá aztán a saját keresztnevüket. A dolog azonban tovább bonyolódik, mert a nő megtartja a nevét házasságkötéskor. Ez azt jelenti, hogy egy férjből, feleségből, fiúból és lányból álló családban minden családtagnak különböző vezetékneve lesz. Például az apa neve Magnus Jónsson, a fiúé Siguröur Magnusson, a lányé Gudrún Magnusdóttír és a feleségé Vígdis Kristjndóttír. Emiatt a lakosok mindig a keresztneveik alapján emlegetik egymást, és ezt várják az idelátogató külföldiektől is. Az izlandiak egy kis részének még van családnevük, de a kormányzat igyekszik ezt megszüntetni. A terv a rendszer homogenizálása, és érdekes módon a gyerekeknek tilos idegen hangzású nevet adni. Az izlandi állampolgárságot felvenni kívánó külföldieknek is előbb izlandi nevet kell választaniuk, mielőtt kérvényüket jóváhagyják.

64-65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland
3 hozzászólás