!

IV. Béla személy

Szabó Magda: Régimódi történet
Kodolányi János: A vas fiai
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja
!

IV. Béla (1206. november 29. – 1270. május 3.) Magyarország királya 1235-től haláláig. II. Endre király és első felesége, Gertrúd királyné második gyermeke. Az egyik legnagyobb magyar uralkodóként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a második honalapító melléknév. Őt tartják Budavár alapítójának is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/IV._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly


Idézetek

>!
KingucK P

A nagymama és a mitikus nagybácsik pótlására szerencsére voltak egyéb rokonok bőven. A Jablonczayak voltaképpen Pethes névre hallgattak, de a prédikátumukat használták vezetéknév gyanánt már az idők végtelensége óta. Éltek közülük Erdélyben, Pest megyében, a Jászságban, Komárom vidékén, Gyöngyösön, Pesten, volt egy kecskeméti águk is, a családfa elképesztően terebélyes volt, és az Árpádokig lehatolt a gyökérzete. IV. Béla Anna lányának egyik tizennegyedízig való leszármazottját, Csebi Pogány Terézt Jablonczay Pethes Lajos vette feleségül, s tizenöt generációval a tatárjárás után a Jablonczayak büszkén hivatkoztak az ereikben keringő másfél csepp Árpád-vérre.

A szkéné

>!
Tompetyo

Úgy látszik, a rabtábor többi szerencsétlenje is meghallotta a különös kürtszót. Mindenfelé mozgás, moraj, zokogás, jajkiáltás támadt a sötétben. A fekete alakok, melyek mint kődarabok hevertek a nyirkos fűben, nyüzsögni, mozogni kezdtek. Néhol felemelkedett egy sötét árnyalak.
– Jézus! – hörögte egy görcsös hang.
– Béla! Béla! – rikoltotta egy másik.
– Béla! Béla! – felelt rá mindenfelé a lelkendező, őrjöngő, dadogó és sikongó hangok sora. Mintha tüzek gyúltak volna ki a sötét mezőn. Az élet, a reménykedés, szabadulás tüzei. Egyre több oldalról gyúlt ki a kiáltás Istennel, Jézussal, Máriával együtt. Sőt olyan is volt, amelyik Annát kiáltott forró hangon, bizonyosan a felesége, anyja, vagy szeretője nevét. Esetleg a lányáét. Egy nevet, amelyben benne volt az Isten is, Jézus is, Mária is, annak a meggyötört rabnak egész élete és vallása.

459. oldal (2. kötet)

Kapcsolódó szócikkek: IV. Béla
>!
Szelén

– Az út közismert, megszokott, Olaszországon át a gazdag Velencébe, onnét Trieszt városába utaztam. Majd hegyi utakon eljutottam a távoli Budáig, ahol láttam Béla királyt. Újre felépíti és csinosítgatja fővárosát, Budát, mit elpusztítottak a tatárok. Béla király nagyon kegyes volt hozzám, kísérőket is adott mellém, hogy biztonságosan átkelhessek a Tátra gerincén. Onnét Halicsba jutotam, ahol meg akartam látogatni Danyila fejedelmet, de nem találtam ott. Gondoltam, megnézem Kijev romjait is, s imádkozom azokért, akik életüket áldozták hazájuk földjéért a harc mezején, de siettem, hogy teljesíthessem szentatyánk parancsát,s továbbmentem Szmolenszkba, onnét egyenest ide, Perejaszlavlba jöttem, hogy fejedelmi nagyságod lábai elé boruljak.

239-240. oldal

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Kapcsolódó szócikkek: IV. Béla
Hirdetés
>!
KingucK P

1710. Szilveszter napján a szokottnál is nagyobb vásár volt Lőcse piacán.
A tágas négyszögű tért minden oldalról emeletes paloták sorai foglalják rámába, barokk stílben épült homlokzatokkal, kőből kifaragott címerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal a párkányzaton, az egész piacnégyszöget mind patríciusok lakják, akik a nemességüket Ulászló, Corvin Mátyás, Zsigmond, IV. Béla királyokig fel tudják vinni. Hanem azért e nemesi paloták mindegyikének az elejét a földszint hosszában árucsarnokok foglalják el, az építészet minden ötlete szerint alakított oszloptornácok, az egyiknek az oszlopai harántul dűlnek a háznak, mint egy egyiptomi gúla szelvénye, a másiké tömör kapunyílások rendét mutatja, úgy hívják őket, hogy „lábas házak”. A tér legnagyobb részét elfoglaló városháza maga is ily oszlopcsarnokkal van befoglalva, mely kettős boltíveken nyugszik.

II. FEJEZET - Német magyarok