Ismae Rienne személy
Idézetek
– Mit keres itt?
– Teljesítem éjszakai kötelességemet az én fiatal szeretőmnél.
(…)
– Túlságosan fáradt vagyok a beszélgetéshez ma este, uram.
– Aludjon. Én itt maradok egy-két óráig, aztán elmegyek.
Ásítok.
– Olyan sokáig?
(…)
– Vigyáznom kell a hírnevemre.
196. oldal - Huszadik fejezet (Maxim, 2013)
El sem tudnék képzelni olyan összejövetelt, ahol kevésbé érezném otthon magam; rózsakertbe tévedt tarlórépa vagyok.
179. oldal - Tizennyolcadik fejezet (Maxim, 2013)
Mortainhoz imádkozom bölcsességért és világosságért, hogy a hűségek és szövetségek sűrű bozótjában, mely körülvesz engem, találjak utat. Éleslátásért imádkozom, hogy meg tudjam különböztetni az Ő akaratát ebben a dologban. És legfőképpen azért imádkozom, hogy ne legyek szerelmes Duvalba.
Nem tudom, miért vonzódom hozzá. Nem olyan szép, mint de Lornay, és nem olyan könnyed érzés vele lenni, mint Rémlovaggal. Öccse modora elbűvölőbb, és mégis…
Duval dobogtatja meg a szívemet, ő zavarja össze elmémet, miatta akad el a lélegzetem. Mert akkor is kedves, ha éppen dühös; nem a jó modor felszínes kedvessége ez, hanem igazi törődés.
267-268. oldal - Huszonhetedik fejezet (Maxim, 2013)
A falumbeli lányok emlegettek olyat, hogy első látásra bele lehet szeretni egy férfiba. Ezt a szerelem első látásra dolgot én mindig ostobaságnak tartottam. Egészen addig, amíg be nem léptem Serafina nővér műhelyébe. Nem hasonlít semmire, amit addig láttam; tele van furcsa tárgyakkal és szagokkal, és rögtön beleszeretek.
42. oldal - Negyedik fejezet (Maxim, 2013)
– Nem tudom, mitől fél ennyire az én gyönyörű gyilkosom.
– Nem félek.
Duval oldalra billenti fejét.
– Nem?
Hosszú pillanatig néz, aztán feláll székéből.
Lélegzet-visszafojtva figyelem, ahogy ágyamhoz közeledik.
– Talán attól fél, hogy közelebb jövök? (…) Esetleg attól fél, hogy megérinthetem? – tűnődik.
161-162. oldal - Tizenhetedik fejezt (Maxim, 2013)
Elég közel vagyunk ahhoz, hogy megcsókoljuk egymást, és egy hosszú, lélegzetelállító pillanatig azt hiszem, ezt fogja tenni. De nem. Végigsimítja arcomat.
– Akkor holnap éjjel.
Megborzongok.
– Holnap éjjel.
373. oldal - Harmincnyolcadik fejezet (Maxim, 2013)
– Tudom, hogy amit szentjeink akarnak, az nem mindig világos számunkra. Néha azt kívánják, hogy küzdjünk és harcoljunk, és mi válasszunk, ne fogadjuk el azt, amit kijelöltek nekünk.
Könnyen beszél az, aki megszegte saját esküjét.
266. oldal - Huszonhetedik fejezet (Maxim, 2013)