Isabelle Lightwood személy
Idézetek
Isabelle elgondolkodva rágcsálta a szívószálát. – Ez az új énekes igazán dögös. Ugye nincs barátnője? Szívesen körbehajszolnám a városon, mint egy rossz kicsi pónit…
164. oldal
– Nyomozás? – Isabelle felnevetett. – Most meg detektívek vagyunk? Talán titkos nevet kéne választanunk magunknak.
– Jó ötlet – mondta Jace. – Én Nagyvesszei Von Hugenstein báró leszek.
Alec visszaköpte a vízét a pohárba.
191. oldal, Második rész: Alászállni könnyű - 11. Magnus Bane
– Hű, ez jó buli volt!
– Akkor el is döntöttem – közölte Jace. – Idén karácsonyra szótárt kapsz tőlem.
– Hogyhogy? – kérdezte Isabelle.
– Hogy megnézhesd, mit jelent az a szó, hogy „buli”. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy tisztában vagy vele.
147. oldal, Második rész: A pokol kapuja - 8. A Tündérek Udvarában
– Nincsen rá bizonyítékunk, hogy Sebastian bármit is tervezne – közölte a boszorkánymester. – még azt sem zárhatjuk ki, hogy le akar telepedni egy barátságos vidéki birtokon Idrisben.
– Claryvel és Jace-szel? – kérdezte hitetlenkedve Alec.
Magnus vállat vont.
– Ki tudja, mit akar tőlük? Talán csak magányos.
– Kizárt, hogy azért rabolta volna el Jace-t arról a tetőről, mert olthatatlan vágyat érzett egy fiú társasága után – mondta Isabelle.
233. oldal
– Jaj, ne már! – mondta Simon. – Nem csináltam semmit, csak elmondtam a Csillagok háborúja teljes történetét.
– Arra azt hiszem, nem emlékszem – felelte Isabelle, és elvett egy kekszet az asztalon lévő tálcáról.
– Tényleg? Ki volt Luke Skywalker legjobb gyerekkori barátja?
– Biggs Darklighter – vágta rá azonnal Isabelle, aztán tenyerével az asztalra csapott. – Ez annyira csalás! – Azért a fiúra mosolygott a keksz mögül.
– Á! – szólt Magnus. – A nördök szerelme. Gyönyörű dolog, bár mi, kifinomult embertársaitok gúnyosan kacagunk rajtatok.
204-205. oldal
– Vacsora! – Isabelle állt a levéltár ajtajában. Még mindig a kezében volt a kanál, csak a haja szökött meg a kontyból, és kanyargott lefelé a tarkóján. – Bocs, ha megzavartalak benneteket – tette hozzá.
– Te jó isten – szólt Jace –, közeleg a rettenetes óra.
Hodge mintha megrémült volna. – Hát én… nagyon bereggeliztem – hebegte. – Úgy értem, ebédeltem. Beebédeltem. Egy falat nem férne belém…
– Kidobtam a levest – közölte Isabelle. – Kínait rendeltem arról a belvárosi helyről.
Jace ellépett az íróasztal mellől, és nyújtózni kezdett. – Remek. Éhen pusztulok.
– Talán azért én is eszem egy kicsit – vallotta be Hodge jámboran.
151-152. oldal, Második rész: Alászállni könnyű - 10. Csontok városa
– Mennyi időt töltöttem eszméletlenül?
– Nagyjából két napot – felelte Alec. – Közben visszahoztunk a Burrenről, és gondoskodtunk róla, hogy életben maradj. Mint kiderült, nem is olyan könnyű teljesen begyógyítani egy sebet, amit egy arkangyal kardja vágott.
– Ha jól értem, azt akarod mondani, hogy lesz ott egy heg.
– Méghozzá jó nagy – tette hozzá Isabelle. – Keresztbe a mellkasodon.
– A fenébe! – morogta Jace. – Pedig arra számítottam, hogy mostantól topless fehérneműmodellként keresem a kenyerem. – […]
[…]
– Jace – szólt Isabelle. – Próbálj nyugodt maradni, jó? Csak…
Mi lehet még?
– Más is van?
– Hát, világítasz kissé – felelte Isabelle. – Csak egy hangyabokányit.
Továbbállt hát inkább, és megkereste a barátját, Jace-t, aki magában térdelt a burjánzó fűben, és rövid tőre pengéjét egy kővel élezte. Simon feltételezte, hogy jó okkal tette, bár lehet, hogy csak tudta, milyen jól áll neki a dolog. Isabelle és ő elmehettek volna egy közös fotózásra a Faszagyerek magazinhoz.
10. oldal (Könyvmolyképző, 2015)
Persze Isabelle-t nemigen lehetett egy hercegnőhöz hasonlítani. Ő bárkit felaprított volna a korbácsával meg a csizmájával meg a késeivel, aki megpróbálja bezárni egy toronyba, hogy aztán hidat építsen a maradványaiból, és mosolyogva vonuljon el szabadon, miközben a haja mindvégig tökéletes.
142. oldal, Második rész: A pokol kapuja - 8. A Tündérek Udvarában