irredentizmus fogalom

Zeidler Miklós: A revíziós gondolat
Szigethy Gábor: Latinovits
Vida Gábor: Senkiháza

Idézetek

Csabi >!

A Fischer Pescarul emeleti termében Kéky hadnagy egy ott hagyott hegedűt fogott a vállához, vonót nem talált, hát pengetni kezdte, rekedt hangon énekelt hozzá: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz… A társaság pedig visszhangozta, nem teli torokból, de érződött, hogy bele fognak lendülni. Senki nem tudta, hogy Popa Aurelia honnan bukkant elő, megfeledkezett róla mindenki, látták Dragomirral táncolni, elegáns pár volt, a Primaria előtt gazdagon terített asztalnál is vidáman csevegett, de aztán eltűnt, pedig a ruhája mintha egy amerikai filmből került volna ide, jól kiemelte macskaszerű, inas alakját és gyönyörűen ívelt lábikráját. A férfiak háta mögött bukkant fel, haja csapzott volt, ami táncos estéken megengedett, valakit határozott mozdulattal félretolt, odalépett Kékyhez, elvette a hegedűt, rövid, erős mozdulat, a meglepetéstől a hadnagy el is felejtett ellenkezni. Aurelia egy pillanatig nem tudta, mitévő legyen, aztán a közeli asztal sarkához csapta, és még háromszor, amíg a hangszertest a húrokon lógott, akkor ledobta a földre. Nem lesz, mondta halkan, és lerohant a lépcsőn, a döbbent csendben úgy kopogott a magas sarkú cipője, mint a géppuska.

213. oldal

Vida Gábor: Senkiháza Erdélyi lektűr

Kapcsolódó szócikkek: cipő · hegedű · irredentizmus
Molnár_Gyula>!

A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ez ellen nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] Én küzdeni fogok, amíg bírom, minden esztelenség ellen, megvédem becsületünket, nem adom el a nemzetet és az országot, de ha nem bírok velük, akkor főbe lövöm magam. […] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinszkót is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd azután követelik az árát. És ez az ár a velük együtt való háborúzás lesz, az ország maga lesz az ára a revíziónak.

279. oldal, Revízió és háború (1938-1945) (Kalligram, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: irredentizmus · Teleki Pál · Trianoni békeszerződés
1 hozzászólás
Molnár_Gyula>!

Az igazi magyar irodalomnak csak a népieskedőket elfogadókkal folytatott vitájában Móricz szenvedélyesen vágta oda Négyesy Lászlónak, hogy „a mai Magyarország rettenetesen más, mint húsz évvel ezelőtt. Ma már a régi fegyverek csütörtököt mondanak. Miért más? Hát először is Trianon miatt. Ez a Trianon semmit sem változtatott a tanár urak felfogásán, sőt jól jött nekik, mert felhasználhatják dorongnak a saját érdekükben. A megcsonkított Magyarország ténye csak arra való nekik, hogy még jobban megnyírják az önképzőkörök gondolatszabadságát; hogy a cserkészekkel hazafias műdalokat énekeltessenek; hogy egy vértelen irredentizmust teremtsenek; hogy a népkönyvtárak katalógusát cenzúrázzák, hogy a naptárak és a hivatalos kiadmányok szellemét kézben tartsák, és olyan Corvinákat termeljenek, amit a Hivatalos kíván. Ezzel azonban az élet nem törődik, mert az élet még rettenetesebben más, mint volt húsz év előtt, mert a mai élet tele van feszültségekkel, kétségbeesésekkel, jajszóval, gazdasági összeomlással és mindenekfelett a világszemléletnek véghetetlen és csodálatos átalakulásával.” Néhány héttel korábban tett csehszlovákiai utazásának élményeire emlékezve megállapította, hogy a szlovákiai magyarság különböző generációi megosztottak a területi revízió kérdésében. Az öregekben élő „honfibúval és honfitűzzel” szembeállította a fiatalok „új magyarságát.” Azokét a fiatalokét, akik „már semmit sem tudnak az extra Hungariam jelszaváról” – vagyis az „extra Hungariam non est vita, si est vita non est ita” üres hivalkodásáról –, de ezzel együtt „magyarabbak, mint itthon szegény, sötétségben és fel nem világosodottságban tartott gyermekeink. Izzóbb magyarság tombol ott a babiloni fogság érzései mellett, mint itthon, ahol ma is még a régi sűrű levegőjű mesterséges sötétségben vannak az ifjak.”

262. oldal, Az irredenta kultusz társadalmi beágyazottsága (Kalligram, 2009)

1 hozzászólás
Szelén>!

Több mint nyolcmillió határainkon túl élő magyart emlegetni: nacionalizmus. Fenntartás nélkül hinni Istenben: klerikalizmus. Hinni egy Hazában: sovinizmus. Hinni Magyarország feltámadásában: irredentizmus.
Mértékadó elvtársak szerint, 1967-ben.

Kapcsolódó szócikkek: irredentizmus · klerikalizmus · nacionalizmus · sovinizmus